Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - XII. Heincz Pál: A kisajátítási eljárás összefoglaló rövid ismertetése

323 Ha a kisajátítási terv megállapítása tekintetében az egyezség a válialat és a kisajátítást szenvedők között létrejött és a községi elöljáróság az egyezséghez való hozzájárulását a kisajátítási tervre vezetett záradékban kifejezte, a kisajátítási vállalatnak jogában áll, — amennyiben a felajánlott kártalanítási ár iránt az összes telekkönyvi érdekeltekkel kiegyezni nem tudna, — az egvezségileg megállapított kisajátítási terv alapján a kártalanítási eljárás megindítását az illetékes birtokbíróságnál (törvényszéknél) kérni. Ha a kisajátítási tervet egyezség útján megállapították és ezenkívül a kártalanítási árra nézve is megegyezés jön a kisajátítást szenvedő felek és a vállalat között létre, akkor a további eljárás csupán a telekkönyvi bejegyzések kieszközléséből áll. b) Ha a kisajátítási terv megállapítása iránt az egyezség az érdekelt kisajátítást szenvedőkkel létre nem hozható, esetleg azok nagy száma miatt az egyezkedés sikerre nem vezethetett, vagy ha a kisajátításhoz a községi elöljáróság hozzá nem járul, a kisajátítási eljárás megindítását a kereskedelemügyi minisztertől kell kérni. Ecélból a kisajátítási tervnek két egybehangzó példányát (két összeírás és két helyszínrajz) nevezett miniszterhez kérvény kapcsán kell felterjeszteni s a kérvényben a kisajátítási tervnek a vármegyei közigazgatási bizottság által való megállapítását kell kérni, szükség esetén pedig egyúttal engedély kérhető arra is, hogy a kisajátított területek az 1881. XLI. t.-o. 45. §-ában megállapított feltételek megtartása mellett a megindítandó kártalanítási eljárás befejezte előtt is birtokba legyenek vehetők. Ha a kereskedelemügyi miniszter a kérésnek helyt ad, a kisajátítási eljárás megindítását elrendeli és a kisajátítási terveket az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottságához teszi át. A közigazgatási bizottság a kereskedelemügyi miniszter rendeletének vételétől számított 8 nap alatt a bizottság kebeléből, vagy a törvényhatósági bizottság tagjai közül egy elnökből, két tagból és egy jegyzőből álló bizottságot küld ki és a bizottsági eljárás határidejét a helyszínére kitűzi. A bizottság a kisajátítási tervet a községi elöljáróságnak megküldi, mely azt 15 napi közszemlére teszi ki és az érdekelt feleket a tárgyalás határidejéről értesíti. A kisajátítót a közigazgatási bizottság a kitűzött határnapról szintén értesíti, ki ezen értesítéshez csatolt hirdetményt a kitűzött határidőig a hivatalos lapban egyízben és a kisajátítás helyén, vagy ahhoz legközelebb megjelenő hírlapban — vagy ha ilyen nem volna — valamely ismertebb fővárosi napilapban három ízben, egymásután következő napokon közzé téteti. A terv megállapítási helyszíni tárgyaláson ezeket a lappéldányokat az eljáró bizottság vezetőjének át kell adni. (Törvényhatósági joggal bíró városokban a kisajátítási bizottság elnöke a város polgármestere útján téteti meg a szükséges intézkedéseket.) A kisajátító vállalatnak jogában áll azt is kérni, hogy az egyes telekkönyvi érdekeltek egyénileg külön-külön értesíttessenek. Ez esetben az egyes érdekeltekre vonatkozó tervkivonatokat kellően címezve, a kérvényhez kell csatolni. Az egyéni értesítésről szóló vétívek a tárgyalás irataihoz kerülnek. A kiküldött bizottság hatásköréhez tartozik minden igény és észrevételek tekintetében való határozathozatal, amit a felek vagy a községi elöljáróság a kisajátítási terv ellen emelnek. A tárgyaláson jogában áll minden kisajátítást szenvedőnek a kisajátítási terv ellen és minden telekkönyvi érdekeltnek a felajánlott ár ellen 20*