Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - XI. Arthur Powell Davis: Öntözések Turkesztánban. Fordította: Gubányi Károly†

314 Déli és délkeleti részét magas hegyvonalak határolják, amelyeknek havas csúcsai a 20,000 lábnyi magasság (6000 m) fölé emelkednek. Bővizű nagy folyók indulnak ki innen, amelyek az Aral-tóba torkolnak. Turkesztán vidékeit ősidők óta földművelő és állattenyésztő népek lakták és az esőtlen tájak egyes részein már a legrégibb időkben öntözéssel termeltek. Időnként kínai, turkomán, mongol és tatár népek dúltak rajta keresztül és elpusztították a békés elődök fejlett kultúráját. 1860-ban Oroszország kezdte meg a kisebb önálló kánságok meghódítását és azokat Taskent központtal egy helytartóság alatt egyesítette. A cári uralom sok tekintetben igen jótékony változásokat eredményezett Turkesztánban. Vasútvonalak létesültek, új városok épültek modern rendezésű házakkal, fasoros széles utcákkal és új elvek szerint kezdődött meg az öntözőgazdálkodás. Az orosz telepesekkel egyidejűleg a cári kormány 50 millió darab különböző élőfát juttatott a puszta tájakra. Hamarosan a nyár-, jávor-, eper-, szil- és más erdei fák ezrei kezdték beárnyékolni az öntözőcsatornákkal átszelt sík vidékeket. Mindennek hatása ma is szembetűnő. A fásítás nagyban emeli az újabb települések szépségét és kényelmét. Turkesztán klímája kontinentális, ami esőtlen, száraz, forró nyarat és rövid, de hideg telet jelent. A vidék csapadékban szegény. Esők főleg tavasszal és télen járnak. A kultúrnövények között ez a klíma elsősorban a gyapotnak kedvez, amit itt már ősidőktől fogva termesztettek. Emellett a rizst, sokféle gyümölcsöt, a mérsékelt és meleg égövek különféle más terményét is termelik Turkesztánban. Az Amu-Dárja és Szir-Dárja folyók völgyében és azok mellékvizei mentén jelentékeny művelhető területek kínálkoznak az öntözésre. E folyók forrásvidéke az örök hó határába nyúló magaslatokon terül el. A tavaszi árvizeket az alacsonyabb hegylejtők olvadó hava adja. Ez a hóolvadás március végén indul meg, április folyamán erősödik és a keletkező árvizek május hóban érik el legnagyobb magasságukat. A második árhullám a nyár hevében olvadásnak induló havasok vizét hozza le és rendesen július hóban hozza a legnagyobbtömegű vizet. Augusztus még rendesen árvizes hónap, de annak második felében és szeptemberben már megindul a gyors apadás. A folyók legalacsonyabb vízállása tél közepére esik. A folyók adatait a következő összeállítás tartalmazza : A folyóvölgy területe angol holdakban

2 Zeravsan Szir-Dárja Csircsik Összesen Amu-Dárja Évi vízmennyiség 53,200,000 acre-feet

1 4,160,000 15,000,000 7,120,000 Összterület Öntözés alatt 9,754,000 1,000,000 1,875,000 980,000 5,000,000 2,190,000 1,730,000 480,000 79,480,000 acre-feet 18,359,000 4,750,000 1 Egy acre feet = 1234 köbméter. 2 Egy angol hold = 0-40 hektár.