Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - X. Molnár Dénes: A felszíni vízellátás és a víztisztító berendezések

311 A budapesti vízmű bővítésével kapcsolatban felmerült a Dunavíz megtisztításának a terve. Az alábbi összeállításban fel van tüntetve a nyers Dunavíz és a budapesti víz elemzése : Dunavíz Vízvezetéki víz átlagos összetétele Iszapos, iszapmeny- Tiszta, színtelen, nyiség max. 300 mgl szagtalan Összes szilárd alkatrész .... 170-0 mgl 250-0 mgl Klór 6-3 „ 10-6 „ Szulfát 15-0 ,, 23-6 „ Nitrát 5-0 ,, 5-0 ,, Nitrit nyom ,, 0-0 ,, Szabad szénsav 3-0 ,, 7-0 ,, Ammóniák 0-0 ,, 0-0 ,, Vas 0-0 „ 0-04 ,, Mangán 0-0 „ 0-04 „ Oxigén a szerves anyagra .. 6-0 ,, 1-8 ,, Összes keménység (N. f.).... 8-2 ,. 11-0 ,, pH 7-7 „ 7-3 „ Amint az adatokból látható, a Duna maximális iszaphordaléka m

3-ként 300 g. Az iszap főtömegében igen nehezen üllepedő kolloidális sárga agyag lévén, ennek a víznek a megtisztításánál akár lassú, akár gyors szűrőkkel dolgozunk, aránylag nagyterjedelmű ülepítő medencékre lenne szükség. A 300 g iszapból 24 óra múlva még több mint 10% lebegő állapotban marad. Haffner Károly nyugalmazott igazgató kidolgozott egy tervezetet felszíni víznyerésre az ú. n. víznemesítéssel kapcsolatban. A berendezés a szentendrei szigetre volt tervezve. A berendezés 16 darab 8400 m

3-es ülepítő medencéből, 32 darab 3500 m

3-es lassú szűrőből, 300 darab nyelő- és 300 darab termelő kútból állt volna, a megfelelő elosztó csatornákkal, csőhálózattal, aknákkal, gravitációs vezetékkel és gépházakkal. E terv kivitelének költsége, ahol csak a partbiztosítás, illetve feltöltés 8—9 millióval szerepel, többszörösen felülmúlta volna a jelenleg kivitelre kerülő és kitűnő minőségű talajvizet adó megoldás költségeit. Ha nem talajvíz szaporítással, hanem tisztán felszíni víz felgolgozással, azaz ülepítéssel és derítési eljárással, továbbá gyorsszűrőkkel dolgoztunk volna, ez esetben elgondolásom szerint a berendezés a derítő és ülepítő medencékkel, 15 órás tilepítést és 6 órás derítést számítva, az elosztó- és ürítővezetékkel, a derítő mechanizmusokkal és iszapszivattyúkkal, vízszivattyúkkal, adagolókkal, csővezetékekkel és szűrőberendezéssel napi 60,000 m

3 teljesítőképesség mellett 4,200,000 pengőbe került volna. Ugyancsak 60,000 m

3 víz kitermelésre szolgáló kutak telepítésének költsége, beleértve a szifoncsőcsatornát gyüjtőkutakkal, szifoncsővezetéket, gépházakat a gépekkel és a befogadó aknát, ezen az összegen alul van, mert a területtel együtt 3,000,000 pengő. Az összegek a termelési helyen a továbbszállításra kész vízre vonatkoznak. Még lia nem veszem is figyelembe a felszíni víz tisztítási költségeit, a vízműnek talajvízzel való szaporítása olcsóbb. De még akkor is, ha teljesen azonos, vagy esetleg valamivel olcsóbb áron lehetett volna a felszíni víztermelést megvalósítani, a költségesebb megoldást a termelt talajvíznek a tisztított dunavízhez képest való minősége tenné indokolttá. Ha eltekintek a tisztított dunavíznek