Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - X. Molnár Dénes: A felszíni vízellátás és a víztisztító berendezések

306 totta. A kísérletek kisebb megszakításokkal 1926-ig tartottak. A hosszadalmas kísérleteknek oka részben a Pregel-víz összetételének változásaival függött össze, ami jórészben a gyári szennyvizek hatásának a következménye volt. Az 1926-ban elkészült tervezethez a Preussische Landesanstalt hozzájárult, felhívta azonban a figyelmet a további talajvízkutatásokra. Az új Pregel-vízmű átlagos napi teljesítménye 10,000 m

3, azonban maximálisan 12,500 m

3-re fokozható. A víz kitermelésének és tisztításának folyamata a következő : A víz előzetes ülepítésére két, darabonként 35,000 m

3 nagyságú ülepítőmedence szolgál, amelyekbe a víz a Pregel-folyóból zsilipeken át kerül be. Az ülepítőmedencék átlagos mélysége 4—5 méter. A medencék feneke a Pregel felé lejt és a fenék legmélyebb részéről a leülepedett szennyeződést a Pregelbe szivattyúzzák vissza. A víznek a medencében való tartózkodási ideje öt nap, amely idő alatt az ülepedésen kívül a víz öntisztítása jelentékenyen javítja annak minőségét. E derítőmedencék készítése igen jelentékeny összegbe került. A kiemelt földmennyiség cca 200.000 m

3 volt. A medencék rézsűje részben kő, részben pedig betonból készült. A medencék legmagasabb részéről szivattyúzzák a vizet a keverőberendezéshez, ahol a vízhez aluminiumszulfátot és klórt adagolnak. Az adagolt alumíniumszulfát legnagyobb mennyisége naponta 1800 kg. A keverőberendezésből jut a víz a derítőmedencékbe. A derítőmedencék együttesen 2000 m

3 derítőterületűek. A derítési idő 4—5 óra. A derítőmedence lejtős fenekén az iszapterelők által gyűjtött iszapot időnként lebocsátják. A derőtőmedencékből azután a víz a szűrőkre kerül. 6 darab szűrő van, összesen 132 m

3 szűrőfelülettel. A szűrők keverőszerkezettel vannak ellátva, amelyek a szűrők öblítésekor a jó tisztítást biztosítják. A szűrősebesség 3-6 m/órától 4-3 méterig fokozható. A szűrőanyag három rétegből áll. Legfelül 70 cm vastagságban 1 mm () kvarc, ezalatt van 25 cm vastagságban 3 mm Q kvarc, a legalsó réteg 30 cm vastagságban 10 mm Q kvarc. A keverőmű csak a felső réteget mozgatja meg. A szűrők kezelése hidraulikus úton történik. A szűrőket 2 atm. nyomású vízzel öblítik. Az öblítővizet három darab, egyenként 2400 m

2 felületű derítőmedeneében ülepítik és a vízmű alatt a Pregelbe visszavezetik. Az egész telep helyszínrajzát a 3. ábra mutatja. Az alumíniumszulfát adagolása következtében a víz agresszív sajátságú lesz. Ennek megszüntetése mészadagolással történik. A meszet eleinte a szűrők előtt adagolták. Ekkor azonban a víz a szűrők után kissé megsárgult és ezért később a mész adagolását a szűrők utánra helyezték át. Az első esetben a víz megsárgulásának az volt az oka, amint előadásom alumíniumszulfát reakciójáról szóló részében ismertettem, hogy a víz alkalizációja alkalmával a festékalumíniumkomplexum újból diszpergálódott. A szűrő után való mészadagolásnak pedig az lett a következménye, hogy utóreakciók állottak elő és már az üzembehelyezés évében, 1928ban, a tisztavíz-medencék falán alumíniumkiválás volt észlelhető, természetesen a megfelelő algaképződéssel együtt. Az 1929. évi hideg télen további bajok is jelentkeztek, amikoris az alacsony hőmérsékleten az alumíniumcsapadék képződése egyáltalán nem volt kielégítő és így a derítés sem. Ismét utalok előadásom előbbi részében az alacsony hőmérsékleten keletkező és nehezen képződő, törékeny alumíniumpehelyre. Időközben fellépett a vízben kellemetlen ú. n. iszapszag, amelyen kaliumpermanganát adagolásával sikerült segíteni. Mindezek a nehézségek arra indították a vízmű vezetőségét, hogy a tisztítóeljárást átdolgozza. Az amerikai példák alap-