Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - X. Molnár Dénes: A felszíni vízellátás és a víztisztító berendezések

A FELSZÍNI VÍZELLÁTÁS ÉS A VÍZTISZTÍTÖBERENDEZÉSEK

1. írta : MOLNÁR DÉNES. Hogy felszíni vizet vagy talajvizet használjunk-e fel vízvezetéki célokra, erre a kérdésre az ivóvízellátás problémájának megoldásánál, ahol mindkét lehetőség adva van, rendszerint eltérő vélemények alakulnak, ki. A felhasználandó víz megválasztása nagy gondosságot és körültekintést kíván, hogy a megoldás mind műszaki, mind közegészségügyi vonatkozásban kifogástalan legyen. E cél érdekében vonjunk párhuzamot először is a talajvíz és felszíni víz jellegzetes sajátságai között. Nézzük, mik az előnyök és mik a hátrányok. Természetesen az összehasonlításnál nem szabad beleesni abba a hibába, hogy egy aránylag jóminőségű felszíni vizet egy aránylag rosszminőségű talajvízzel hozzunk párhuzamba vagy megfordítva, hanem az összehasonlítást általánosságban kell végrehajtani. Nézzük először a talajvizeket és a felszíni vizeket minőségi szempontból. Az általánosan felhasználni szokott felszíni vizek fajtái a tavak, folyók és a völgyzárógátak vizei. A felszíni vizek előnye, hogy az esetek nagyobb százalékában kisebb keménységűek, különösen azoknak a völgyzárógátaknak vizei, amelyeket főleg csapadékvíz táplál. Az agresszív szénsav a felszíni vizeknél legtöbbször nem mutatható ki, a felszíni vizeknél pedig csak ritkán, főleg a völgyzárógátak vizeinél fordul elő. A vas- és mangántalanító eljárásokra felszíni vizeknél rendszerint nincs szükség. Hátránya : elsősorban a hőmérséklet erős váltakozása. Különösen a nyári magas hőmérsékletnél a langyos víz nem üdít. A hőmérséklet változásoknak kellemetlen következményei különösen a folyók és csekélyebb tavak vizénél érezhetők. A folyó hömpölygő mozgást végezvén, a felszínen vagy a fenéken vett vízminta hőmérséklete között különbség nincsen, amint ezt a Duna vizénél a mélyebb helyeken, mint amely helyek vízkivétel szempontjából figyelembe jöhetnek, ismételten megállapítottam. A mély tavaknál bizonyos mélységben már a téli és nyári hőmérséklet közötti különbség nem olyan nagy és általában beleesik a magasabb rétegekből származó talajvizek hőmérsékletváltozásainak határai közé. Az 1. ábra az északamerikai Squom-tó hőmérsékletét mutatja Fahrenheit fokokban és angol lábakban mért mélységekben. További hibái a felszíni vizeknek a víz ízének, szagának és színének a legtöbb esetben nem kifogástalan volta, továbbá kémiai és bakteriológiai szempontból a fertőzésnek és szennyeződésnek nagyobb lehetősége, esetleg adottsága. A városi és ipari szennyvizek bekerülnek a folyókba és ezek a szennyvizek jelentékeny mennyiségű bomló, illetve rothadó szerves anyagot és pathogén baktériumokat tartalmaznak. A folyók öntisztulási folyamata, különösen 1 Előadta Magyar Mérnök- és Építész-£2gylet vízépítési szakosztályának 1935 március 16-i ülésén.