Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - IX. Vojcsik Lipót: Vízvezetéki csőhálózatok fenntartása

287 hiánya, fagyhatár figyelmen kívül hagyása, mozgó talajon pillérek, cölöpök mellőzése, agresszív talajban a cső védelmére irányuló gondoskodás hiánya stb. c) Építési hibálc : Sérült csövek beépítése, túltömörítés esetén a tok hajszálrepedései, a csővégeket nem központosán helyezik el, a gödörnek köves anyaggal való betemetése, merev, példáid sziklán való felfekvés stb. d) Üzemi és fenntartási hibák : Gyors zárásoknál vízlökések, más munkákkal kapcsolatosan a cső megsértése, a felszerelési tárgyak hibái, tömítéslazulások folytán kiszivárgó víz okozta alámosások, befagyott felszerelési tárgyak ki nem olvasztása esetén a fagy továbbterjed és a cső kireped stb. e) Más létesítmények vagy azok hibái : A közelben mély alapozások, exkavátorok munkája, cölöpverés, talajvízsüllyesztés, csatornák beszakadása, villamos vasúttól vagy egyenáramú világítási kábelek szigetelési hibáiból eredő kóboráramok, más létesítmények (pl. víznyelő akna) a csőre való réápítése, a cső befalazása stb. f) Forgalom okozta rázkódások. Főként kisebb takarásnál okoznak csőtörést, de földalatti vasutak, nagy vasutak túlságos közelsége, vasúti keresztezéseknél nem eléggé gondos átvezetés stb., stb. is okozhat ilyen bajt. g) Vegyesek. Talajkorrózió agresszív talajnál, belső korrózió agresszív víznél, erózió éles homok- vagy kavicstalaj esetén (tömítési hibáknál a kiáramló víz, ha érintőlegesen jut a csőre, az éles szemcséket forgatva erősen erodál, a korrózióhoz hasonlóan maródik ki a cső), a talajvízszín természetes ingadozásaival és a talaj átfagyásával kapcsolatos térfogatváltozással összefüggő talaj mozgások, a csőben áramló víz hőmérsékletének hirtelen változása (főként felszíni vizek felhasználásánál) stb., stb. A csőtörések tanulmányozásánál egy-két szembetűnő jelenséget kell rögzítenünk. Megállapíthatjuk, hogy a legtöbb csőtörés a kemény, téli időben és a legmelegebb nyári időszakban jelentkezik. Télen valószínűleg a fagyásokozta térfogatváltozások, nyáron pedig a talaj kiszáradása és a talajvízszín süllyedése folytán bekövetkező talajmozgások idézhetik elő a csőtöréseket. De szerepe lehet a csőben folyó víz változó hőmérsékletének is. Ha részletesebben hatolunk be a kérdés vizsgálatába, azt is megállapíthatjuk, hogy a csőtöréseket rendszerint legalább két ok idézi elő. Például rossz légtelenítés és vízlökés, merev felfekvés és a forgalom okozta rázkódás stb. stb. Tehát rendszerint van egy alapok és egy kiváltó ok. Néha azután az alapokok halmozódhatnak. A budapesti csőhálózaton 1933-ban és 1934-ben történt csőtörések adatait az V. ,V1., VII. és VIII. sz. táblázatok tüntetik fel. Az eddigiek főként öntöttvas csövekre vonatkoznak. Acélcsöveken törés az anyag nagy szilárdsága folytán — mondhatjuk — egyáltalán nem fordul elő, ezeknél főként a korróziós jelenségek mutatkoznak fokozottabb mértékben, amik a cső kilyukadását eredményezik. Azok az okok, melyek az öntöttvascső törésére vezetnek, az acélcsöveknél rendszerint a tömítés lazulását vagy a csövek szétcsúszását idézik elő. (11) Aszbeszt-cementcsövek sérüléseire vonatkozólag megfelelő tapasztalatok hiányában még nem á'lanak kellő adatok rendelkezésre. Megállapíthatjuk azonban, hogy hajlításra nem vehetők igénybe, tehát nagyrészben ugyanazok a körülmények, amik az öntöttvascső törését okozzák, az aszbesztcsementcsövekben is törést fognak előidézni. Előnyük a fémcsövekkel szemben, hogy számottevő inkrustációk nem képződhetnek bennük, továbbá kóboráramok sem rongálhatják. Ezzel szemben fokozottabb mértékben kell a talajt, melyben