Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - VIII. Zeitvogel János: A kölkedi szivattyútelep biztosítása

274 A levegő besajtolását 0-5—1 atm.-ig emelkedő nyomással, kézi légszivattyúval végeztük. A levegőbepréselés alatt a csövek végére szerelt szifonok folyadékát állandóan megfigyelve, megállapítottuk, hogy a gépteremben az egyik csőbe besajtolt levegő a gépterem más csövein igen erőteljesen jelezte a talajba hatoló levegő nyomását. A besajtoláskor észlelt szifonmanometer-kimozdulásokat helyszínrajzilag feltüntetve, pontos tájékozást kaptunk afelől, hogy az építmény alatt merre húzódnak az aláüregelések. A gépházon kívül besajtolt levegő a talajban szerte áramlott s hatása a csövek manometerein nem jelentkezett. Fontos észlelés volt azonban, hogy a szívóakna előtt levert csövön bepréselt levegő, hallható fújással, a szívóakna falain tódult be a szívóaknába, jeléül annak, hogy a szívóakna vagy megrepedt, vagy igen rossz állapotban van. A biztosítás tervezete. Miután a vizsgálat kétséget kizáróan megállapította, hogy az építmény alatt árvédelmi szempontból veszélyes kiüregelések és talajlazulások vannak, a szivattyútelep biztosítására az alábbi munkálatok elvégzését határoztuk el : a) Az áramló talajvíznek a szivattyútelep alaplemeze alá való jutását kell elsősorban megakadályozni vagy legalább is megnehezíteni s ezért az építmény körül végrehajtandó cementbepréseléssel egy úgynevezett betonfüggönyt kell előállítani. b) Másodszor a betonfüggöny által körülhatárolt építmény alapja alatt keletkezett kiüregeléseket kell cementhabarcsbepréseléssel kitölteni. Ezzel egyúttal a szivattyútelep és szívóakna alatti káros talaj vízáramlás keletkezését is lényegesen megnehezítjük. c) A szívóaknát teljesen vízzáróvá kell tenni s az alsó víznyomás ellen kimerevíteni. A biztosítás végrehajtása. Az első munkacsoport elvégzése úgy történt, hogy a gépház és kazánház dunai oldalán lévő csatlakozástól kiindulóan a szivattyúakna megkerülésével a gépház déli oldalán végigmenve és a bejárati oldalon újból a kazánház falához csatlakozva, a falakhoz lehetőleg közel, két sorban, egymástól 50 cm távolságban, az 1. ábrán megjelölt helyeken cementpréselő csöveken át 6-0 atm. nyomásig fokozott légnyomással cementlevet sajtoltunk a talajba. A préselést nem végeztük folyamatos sorrendben, hanem ugrásszerűen előrehaladva, majd visszatérve, hogy kevesebb anyag felhasználásával lehessen a tömörítés munkáját végrehajtani. A préselőcsöveket az építmény fenekének alsó szintje alá 2-0 m-nyire vertük le s a préseléssel egyidejűleg fokozatosan húztuk ki. A bepréselés 137 lyukon történt, a bepréselt cementlé cementtartalma 135 q volt. A második munkacsoportba tartozó munkák úgy történtek, hogy a gépház alapbetonlemezét, valamint a szívóakna fenekét az 1. sz. ábrán megjelölt helyeken 15 helyen átfúrtuk. Az átfúrt betontestbe gondosan tömített préselőcsöveket helyeztünk el s szintén fokozatos feljebb húzással a csöveken 1 : 3 keverési arányú cementhabarcsot sajtoltunk be. Összesen mintegy 20 m

3 tömör térfogatú habarcsot préseltünk be a betonlemez alatti üregek kitöltésére és a talaj sűrítésére. Ehhez összesen 60 q cementet használtunk fel. A cementpréselés gőzgéppel hajtott kompresszorokkal s 70 literes folytonos üzemű injektorokkal történt.