Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - VIII. Zeitvogel János: A kölkedi szivattyútelep biztosítása

A KÖLKEDI SZIVATTYÚTELEP BIZTOSÍTÁSA. írta : ZEITVOGEL JÁNOS. A Mohács-Kölkedi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat kölkedi szivattyútelepe azok közé a vízépítmények közé tartozik, amelyek a dunamenti rossz futóhomok talajokon, 3—5 évtized előtti technikai eszközökkel s tervek szerint épültek. A rossz talajra való építkezés következményei egyre komolyabb tünetekben nyilvánultak meg, melyekről a társulat mellé rendelt miniszteri megbízott a földmívelésügyi minisztériumnak jelentést tett. Ennek folyományaként kapott felsőbb utasításra 1934 június havában megvizsgáltuk a szivattyútelepet, hogy vájjon az, árvédelmi szempontból, nem esik-e kifogás alá ? A kölkedi szivattyútelepen egy 100 lóerős gőzgéppel meghajtott 0-8 m

3/sec teljesítő képességű gépegység van, tehát méreteit tekintve, jelentékenynek nem mondható. A társulat működésében azonban fontos szerepet tölt be. A társulati ártér ugyanis bár csupán 2303 kat. hold, a mentett területek azonban igen belterjes művelés alatt állanak. A nagyobbrészt kerti földekből álló kicsiny öblözet csekély kiterjedésénél fogva, rövid belvízlevezető főcsatornával van ellátva, amely huzamosabb víztárolásra alkalmatlan. Egy-egy tartósabb zápor után azonnal megtelik, s így a belvízszivattyútelepnek az év legnagyobb részében állandó készenlétben kell lennie. Minthogy a szivattyútelep a dunai fővédelmi vonalban fekszik s az árterületbe esik Mohács megyei város is, elsőrendű árvédelmi érdek fűződik ahhoz, hogy a szivattyútelep kifogástalan s üzemképes állapotban legyen. A kölkedi szivattyútelep Kölked határában, Mohácstól 5 km-nyire, délre, a mocskosi holt Dunaág mellett, 1901-ben épült. Elrendezését az 1. sz. ábra tünteti fel. A telep — mint már említettem — igen rossz, folyós homok altalajon, szádfal nélkül, primitív víztelenítési eljárással épült, ennek tulajdonítható, hogy az árvizeknél fellépő vízszínkülönbségek hatására az áramlásnak induló talajvíz a gépház alatti finom talajszemcséket magával ragadva, kiüregeléseket okozott. A nyugtalan járású gőzüzemű gép pedig az áramló víz romboló hatását még fokozta. Vizsgálat. Szabad szemmel látott tünetek. A szivattyútelepen észlelt s szabadszemmel megállapított elváltozások a következők voltak : Az épület oldafalain repedések mutatkoztak. A gépterem padozata összerepedezett. A szívóakna magasabb Dunavízállásnál csurgott. A gépterem padozatába mélyített kondenzátora knában magasabb vízállásnál a víz felfakadt. A szivattyútelep melletti előcsatornában buzgárok mutatkoztak. Végül a telep meagas kürtőjén erős hosszrepedések keletkeztek. Valamennyi jelenség az altalaj megritkult és az épület alá üregeit állapotára engedett következtetni.