Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - VII. Resli Béla: Az érsekcsanádi szivattyútelep biztosítási munkái

AZ ÉRSEKCSANÁDI SZIVATTYÚTELEP BIZTOSÍTÁSI MUNKÁI. írta: RESLI BÉLA. Hazai belvízszivattyú-telepeink legújabb módszerek szerint történő vizsgálatai liova-tovább oly biztosító munkálatok végzését teszik lehetővé, melyek mind megbízhatóság, mind olcsóságuknál fogva minden szivattyúteleppel rendelkező társulatnak módot adnak azok alkalmazására s így nagy lépésekkel visznek előre az ármentesítő társulatok árvíz- és belvízvédelmével kapcsolatos kérdések megoldásának sorozatai által kijelölt úton. Egy társulatra sem lehet közömbös, vájjon szivattyútelepének üzembiztonsága bármily hosszú szivattyúzás alkalmával feltétlenül biztosítva van-e s található-e módszer, mellyel erről meggyőződést szerezhetünk. A legutolsó esztendőkben néhány hazai szivattyútelep árvédelmi biztonság szempontjából történt vizsgálata arról tesz élénk tanúbizonyságot, hogy ez a kérdés nagyon is időszerű, mert a vizsgálatok révén kitűnt, hogy a végzett biztosítási munkálatok már-már az utolsó órában történtek s azokkal az illető társulatok érdekeltségüket esetleges bekövetkezendő óriási károktól mentesítették. A Pestmegyei Sárközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat szivattyútelepe is azok közé tartozik, melynél 1934 év nyarán és őszén alapbiztosítát végeztünk. Bár ilynemű munkálat a közelmúltban máshol is készült, de mégsem egészen azonos eljárás szerint s nem hasonló méretekben, éppen ezért a jövőre való tekintettel, nem lesz érdektelen és felesleges ennek ismertetése. A szivattyútelep ismertetése. Az érsekcsanádi szivattyútelep a Duna balpartján, Baja városától északra 10 km távolságban fekszik. Rendeltetése a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat mintegy 133,000 kat holdat kitevő árterületőről a belvizeknek + 3-2 m-nél magasabb vízállás esetén a Dunába való átemelése. Az árterület (1. sz. ábra) a Duna balpartja és a Duna—Tisza közti homok dombsorozat közé ékelődik be. Természetes mélyedés, melynek déli, nyugati és keleti oldalán természetes határvonalak húzódnak, északi oldala azonban nyilt. A terepszín enyhén lejt nyugatkeleti, de főleg észak-déli irányban s így a belvizek természetes levonulása az árterület déli sarkán fekvő érsekcsanádi szivattyútelephez irányul. A gépi berendezés 3 darab gőzerővel hajtott, egyenkint 150 lóerős centrifugáiszivattyúból áll, melyek összesen átlag 5 m

3/sec vizet tudnak a Dunába emelni. A szivattyútelep 3 darab 1-8 m átmérőjű, átlag 45-0 m hosszú, öntöttvascsöves zsilippel van kombinálva, melyeknek kifolyócsövei egyszersmind a szivattyútelep nyomócsövéül is szolgálnak. A szívócsövek a gépházból közvetlenül a szívócsator-