Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - VI. Molnár Sándor: A decsi szivattyútelep megerősítési munkálatai

244 A hozzácsatlakozó 15 m hosszú előcsatorna betonfeneke cölöprácsokon nyugszik, rézsűi bordázott és szárazon csömöszölt betonból készültek (1., 3. ábra). A nyomócső és lebukó vége úgyszólván teljes egészében a régi zsilip alapján fekszik. A telep 1922-ben elkészülvén, üzeme azonnal megindult és 1926-ig minden baj nélkül dolgozott is. Az 1926. évi hosszantartó és elég magas dunai árhullám tartama alatt azonban a telep körül aggasztó jelenségek mutatkoztak. Ugyanis július hó első napjaiban az első árhullám levonulása alkalmával előbb a szivattyútelep szívóaknájához csatlakozó csatorna jobbparti rézsűjén, a gépháztól mintegy 10 m távolságban, majd később ugyancsak a jobbparti rézsün a gépháztól 15 m távolságban egy-egy erős forrás jelentkezett s mindkét forrás homokot is hozott magával. Ugyanekkor a források közelében a csatorna partján lévő olajtartány mellett (2. sz. ábra) a terep 20—25 cm-nyire lesüllyedt. A szivattyúzási üzem beszüntetése után a források kisebb méretűek lettek, a homokfolyás és a terep továbbsüllyedése is megszűnt. Az utolsó, kisebb magasságú árhullám levonulásakor azonban, midőn a telepet ismét meg kellett indítani, egy még aggasztóbb jelenség mutatkozott, amennyiben a terep közvetlenül a gépház fala mellett 2 m

2 területen átlag 15 cm-nyire megrogyott. A telep működését természetesen azonnal be kellett szüntetni, midőn is a megrogyás tovább nem fejlődött. A társulat a telep kényszerhelyzet folytán beállott üzembeszüntetését természetesen azonnal jelentette a földmívelésügyi miniszter úrnak, aki azonnal utasította a társulatot, hogy a tapasztalt jelenségek okának megvizsgálását a miniszteri megbízott és a kerületi felügyelő közben jöttével sürgősen ejtse meg s a szükségesnek mutatkozó biztosító munkálatokat haladéktalanul hajtsa végre. Mivel azonban a jelenségek okait az árvíz tartama alatt megállapítani nem lehetett, meg kellett várni az árhullám teljes levonulását. De már ekkor is nyilvánvaló volt annak a feltevésnek helyessége, hogy az észlelt jelenségek mindenesetre okozati összefüggésben állanak azzal a körülménnyel, hogy a szivattyútelep egy részének altalaja folyós homok vagyis olyan anyag, mely hasonló műtárgyak elhelyezésére a legkedvezőtlenebb. Az árhullám teljes levonulása után, hogy a forrásozások okát és irányát megállapíthassuk, bizonyos előkészítő vizsgálatok és észlelések véghezvitelét határoztuk el, ezek a következők voltak : I. Talaj víz-észlelések. II. Altalajvizsgálatok. III. Helyszíni vizsgálatok. I. Talajvíz-észlelések. A 2. számú helyszínrajzon ,,/"-e 1 megjelölt helyeken feltörő források eredetének a szivárgások és földalatti áramlások irányának felderítése érdekében észlelőkutakkal megfigyeltük a környezet talajvizének változását. Összesen hat észlelőkutat készítettünk s így a meglévő házikutat is beleszá mítva, hét észlelőhely állott rendelkezésünkre (lásd 2. sz. ábra). Ezek közül az I., II. és III., valamint az V. és VI. jelzésű kutak a Dunára merőleges, a III., IV. és V. jelzésűek pedig a Dunával párhuzamos vonalakban voltak, liogy a forrásfeltörések helyétől a szóbajöhető két főirányban különböző