Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - IV. dr. Fodor Ferenc: A Zagyva alsó medencéjének régi vízrajzi viszonyai

Táblázat a Zagyva alföldi medencéjében levő vízfolyások kanyarulatainak jellemző méreteiről. Csoportszám Vízfolyás Vízfolyás-szakasz Tágasság (a burkológörbék távolsága) (m) Fordulattávolság (Kanyarok távolsága) (m) Görbületi sugár (m) Magyarázó megjegyzések I. Zagyva Fényszaru felett a Só-mocsárnál . . 500 400 150 A mocsár a vízfolyás sebességét csökkenti. »» A Só-mocsár alatt 700 700 500 A Galga vize a Zagyva vízmennyiségét megnövelte. „ Felsőszentgyörgy alatt 300 1100 900 A Zagyva esése itt legnagyobb, itt siet bele a berényi horpadásba, ezért sebessége nagy. Berény fölött 250 250 150 A magasabb szintről már leérkezett folyó sebessége megcsökkent. Régi-Zagyva Berénytől északra mindkettő .... 250 500 250 Mérete szerint mindkettő régi Zagyvafolyás. Zagyva Berény alatt a mocsárig 350 700 200 A mocsár a folyás sebességét lecsökkentette. 5» Berény és Jákóhalma között a moA mocsár a folyás sebességét majdnem egészen csárban 800 1400 500 lefogta. »J A Tárnától Jánoshidáig 250 200 100 A mocsárból több ág szakadván ki, a fő folyóág vízmennyisége csökkent. A Tárnától Jánoshidáig 800 1100 500 A mocsárban való nagy kanyarok, amelyekbe a mellékágak kialakulása után a fenti kisebbek képződtek. Zagyva-ágak Aluttyántól nyugatra 350 Ezek az ágak a mai főfolyás kialakulása után képződtek, majd újból elhaltak. Zagyva Alsószentgyörgy—Szászberek között 400 950 300 A fattyúágak egy része visszatérvén, a főfolyás vízmennyisége növekedett. „ Szászberek— Rékás között 900 1750 450 A fattyúágak mind visszatérvén, a Nagyér, Tápió is beömölvén, a vízmennyiség itt legnagyobb.