Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - III. Zboray Ernő: Rizstermelés Jáván

221 ket a területeket is tervszerűen visszavásárolja és bennszülöttek közt osztja szét. Általában egy hektár az a terület, amit a bennszülött magántulajdonba kap az államtól. Természetes, hogy a vagyonok eltolódása folytán, idővel ezek a törpebirtokok egy-egy vagyonosabb bennszülött tulajdonába mennek át és így keletkeznek a kisbirtokosok, akik 30—40 hektár, vagy igen ritkán 50—100 hektár terület fölött rendelkeznek. Ezek a kisbirtokok azonban csak a legkivételesebb esetekben alkotnak egy egységes területet, legtöbbször az eredeti 1—2 hektár területre vannak széttagozódva és egymástól mérföldnyi távolságra fekszenek. Ezekután könnyen érthető, hogy ilyen apró területeken a belterjes gazdálkodás eredményei nem olyan szembetűnők, mint egy egységes nagybirtokon, vagy akár közép- vagy kisbirtokon. A legtöbbször analfabéta bennszülött nem tudja kiszámítani pl. azt, hogy a műtrágya valóban eredményt hozott-e vagy sem. Tíz-tizenötszázalékos terméstöbblet — egy aránylag kis területen — a valóságban egy-két zsákkal több rizst ad, ami egy kedvező termésév eredménye mögött messze elmarad. Még sokkal nehezebb, sőt úgyszólván megoldhatatlan probléma a váltógazdálkodás bevezetése. Csak igen kevés vetemény van, amelynek termése nagyobb anyagi eredménnyel jár, mint a rizstermelésé. A törpebirtokos bennszülött a rizst saját maga fogyasztja el. A rizs nélkülözhetetlen és majdnem egyedüli tápláléka. Ha a rizs helyett más veteményt vet, akkor a rizst más gazdától kell neki megvenni. A helyzet nagyon világos és egyszerű. Mondjuk, hogy rizs helyett cassavét (tápiókát) ültet, amely több hasznot hoz mint a rizs, eladja a tápiókát és megveszi a szükséges rizst, a mutatkozó felesleg pedig tiszta haszon. Igen ám, de ehhez az egyszerű művelethez a bennszülöttek 9!) százaléka nem ért. Nem tudja kiszámítani, hogy valóban előnyösebb-e cassavét ültetni. De mondjuk, hogy mégis cassavét ültet, akkor nem tudja eladni, mert teljesen hiányzik belőle a kereskedelmi érzék A kínai kereskedő csak áron alul hajlandó átvenni tőle a termést és az átvételnél még ,,téved" is a maga javára. A rizs megvásárlásához már jobban ért ugyan, de kérdés, hogy abban a pillanatban, mikot eladja a tápiókát, nem túl magas-e a rizs ára. Ha vár a rizsvétellel, időközben elfogy a pénze, mert a bennszülött egyáltalában nem tud a pénzzel bánni. Tehát egy csomó nehéz probléma tornyosul a bennszülött elé, ami a biztos megélhetést nyújtó rizs helyett bizonytalan kockázatot jelent számára és a végeredményben csak veszít az üzleten. Az egészen törpebirtok a teljesen iskolázatlan bennszülött kezében nem alkalmas a váltógazdaságra. Mihelyt a birtok nagyobb lesz és a tulajdonos, aki a birtok növelésével tanújelét adta annak, hogy némi érzéke van a gazdasághoz, a kereskedelemhez és az ezzel kapcsolatos vagyongyűjtéshez, már sokkal kedvezőbb feltételekhez jutott a váltógazdaság bevezetése. A tulajdonos mindenekelőtt biztosítja a föld egy részén a megélhetéshez szükséges rizst, a fölösleges területen azután már más növényt ültethet és vállalhatja az ezzel járó kockázatot. Azonban, mint láttuk már, a 30—40 hektáros kisbirtok is a ritkaságok közé tartozik és legtöbbször a családos bennszülöttnek szüksége is van erre a területre. Csak egészen speciális esetekben hajlandó más növényt termelni, mint rizst, olyankor például, ha a föld egy része kevésbbé alkalmas rizstermelésre. Akkor is egypár esztendeig kísérletezik még a rizzsel és csak a végszükségben ültet más növényt. Tulajdonképeni váltógazdaságról tehát a jávai rizstermelésnél nem lehet beszélni. Két rizstermés között azonban a föld nem marad parlagon. Alighogy learatták a rizst, más vetemény kerül a földbe. Legtöbbször földi mogyoró, amelyet Magyarországon