Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - II. Gubányi Károly†: A rizs

211 legelőterületeiket és kizsarolt búzaföldjeiket valamiképen hasznosítsák, másrészt, hogy az elfoglalatlamü álló új öntözőtelepeiket benépesítsék. A nagy méretekben kiépült, de megfelelő települők hiányában használatlanul heverő csatornázott földekre Louisiánából, Texasból és Arkansasból hívtak rizstermelésben gyakorlott települőket, akik mellett India, Kína és Japán bevándorló népe is helyet kapott azokon, ha rizstermeléssel kívánt foglalkozni. 1916-ban már 67,000 acrenyi területen termelték a rizst Kaliforniában. A Sacramentó völgyélten a folyómenti lapályos vidékeken a talaj rétegvonalai mentén emelt töltésekkel nagy sík területeket különítettek el a rizskultúrák számára, amelyeket megfelelő csatornarendszeren át gravitációs úton láttakel öntözővízzel. Az állam különböző más tájain azonban kutakból kiemelt öntözővízzel is jelentékeny kiterjedésű rizsföldeket öntöznek. Kaliforniában az évi öntözéseknek két fő periódusát lehet megkülönböztetni. A termelési szezon elején aránylag nagytömegű vízzel, de csak rövid ideig öntöznek, ami a rizs csírázását és kelését indítja meg. Aztán, amint a vetés elérte a 4—6 hüvelyknyi magasságot, a táblák teljes elárasztása és a víznek állandó lassú felfrissítése és kicserélése következik. Ebben az időszakban egészen a kalász teljes kifejlődéséig 15—20 cm mélységű állandó vízréteggel szokták a táblákat elborítani. A rizs vetésénél a helyi viszonyoknak megfelelően különféle módok alakultak ki : Helyenként a rizst szórva vetik és vetés után azonnal megkezdik az elárasztást. Ennek az eljárásnak Kaliforniában három szembetűnő előnye mutatkozik : a) Az így vetett rizs nyolc-tíz nappal előbb érik meg, mint a szárazon vetett és csak később elárasztott vetés. b) Egyes alkalmatlan vizigyomok az elárasztott földben nem kelnek ki és így káros hatásuk eleve megszűnik. c) A korán elárasztott táblákban a rizs szára jelentékenyen erősebben fejlődik, mint a kezdetben szárazon tartott szakaszokon. A szárazon végzett vetésnél a szórva vetés az előnyösebb. A sorbavetőgéppel szárazon elvetett és aztán elárasztott táblákban igen sok mag a földben rothad el anélkül, hogy kicsiráznék. Ha a rizs szárazon kerül a földbe és a tábla 3—4 hétig csak annyi nedvesítést kap, hogy a csírázás és növekedés jól megindulhat, a rizzsel együtt a különféle gyomnövények is gyors fejlődésnek indulnak. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az angolul ivater-grassnak nevezett egyik legkárosabb gyomot : a kakaslábfüvet (Echinocloa crussali) 15—20 centiméternyi korai elárasztással sikeresen el lehet nyomni, bár ezalatt a vízgyommal együtt rendesen sok gyengébb rizsszál is megfullad és nem tud átvergődni az elborító vízrétegen. A rizsföld talajának a vetés alá való előkészítésére vonatkozólag a gyakorlati eredmények feltétlenül igazolják, hogy a jó talajelőkészítés legbiztosabb alapja a termelés sikerének. Rizst nem érdemes egyszerűen csak a feltárcsázott tarlóba vetni. Ilyen hanyagul művelt talajban Kaliforniában legalább ötféle, igen gyorsan növő és nehezen irtható vízinövény követel magának teret és hamarosan elnyomja és túlnövi a gyengébb rizsvetést. 14*