Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
2. szám - II. Gubányi Károly†: A rizs
207 a palántát nem kint nevelik az elárasztott földeken, hanem a lakásaik közelében berendezett nyirkostalajú kertekben vetik és ápolják a kiültetésig. Azt tartják ugyanis, hogy ilymódon gyorsabban fejlődő, erősebb palántákhoz jutnak. Ezzel szemben délen, főleg Mindanao-szigetén éppúgy, mint Kínában és Japánban is mindenfelé, a palántaágyak talaja a rizstábla állandóan nedves sártömege, amit időnként teljesen elborítanak vízzel. A Fülöp-szigeteken a rendes palántakert területét a beültetendő rizsföld négyszázadrészének veszik. Ilymódon egy hektárnyi területű rizstáblához 400 négyzetméter nagyságú palántakertet kell bevetni, amibe legalább 32-5 kg rizsvetőmagot ajánlatos felhasználni. A keléstől számított negyedik héten már megkezdődhetik az átültetés, bár némely késői rizsfajta csak az ötödik vagy hatodik héten válik átültetésre alkalmassá. A nyirkos földben elárasztás nélkül nevelt palánták talaját néhány nappal a kiszedés előtt jól át kell áztatni, hogy a rizstövek a kitépésnél túlságosan meg ne sérüljenek. A kiszedett növényt előbb hosszának 1/ 3-részével visszavágják, aztán egyforma nagyságú csomókba kötik össze. A rizstábla földjét az átültetéshez megfelelő fogatos eszközökkel készítik elő. Az ekét vagy a fogast rendesen egy bivaly húzza. A laza talajban egy állat is könnyen elvégzi ezt a munkát — és a bivaly szívesen jár az átázott vizes talajban. A paddy-föld első felszántása és fogasolása mindig elég korán történik, hogy az ültetésig a gyomnövények kikelhessenek. A második szántás az ültetetést közvetlenül megelőzi és főleg arra való, hogy a már kikelt és növekedésnek induló gyomot elpusztítsa. Ha mindez megtörtént, a talajt teljesen átáztatják és a képződő híg sarat egy fogashoz hasonló eszközzel alaposan megkeverik, mire már megkezdődhetik az átültetés, amit rendszerint asszonyok végeznek. Egysorban, de mindig hátrafelé haladva dolgoznak. Balkezükben tartják a palántacsomót, amiből egyszerre 3—5 rizsszálat vesznek ki és azt jobbkézzel belenyomják a puha iszapba. Ezt a munkát bámulatos gyorsan és nagy egyenletességgel végzik. Az ültetéshez a gazda rendesen zenészeket rendel ki a rizsföldjére, mert az a tapasztalata, hogy a zene élénkíti és serkenti a munkát. Ilymódon nyolc asszony egy hektárt egy nap alatt könnyen beültet rizspalántával. Általában megállapítható, hogy az átültetéssel kezelt rizsföld állandóan egyenletes, jó termést ad, mert talaja gyommentes marad és a termelés az időjárási viszonyoktól is független. Az elárasztással öntözött rizsföldekre rendesen gravitációs úton vezetik rá a vizet. Néhol azonban szivattyúval emelik fel a szükséges vízmennyiséget, de igen sok rizsföldet tisztán a lehulló és az ebből felfogott csapadékvízzel öntöznek. A határtöltéssel három oldalról elzárt csekély lejtésű táblán az esős évszak folyamán mindig felfogható annyi víz, amennyi a rizs fejlődésére elégséges. Az így visszatartott vizén kívül leginkább az időszakos vízfolyások felduzzasztott vizét vezetik rá a rizstáblákra. A Fülöp-szigeteken a rizsföldeket általában csak sekélyen árasztják el. Ennek mértéke a 4—6 hüvelyk (10—15 cm) vastagságú vízréteget sohasem haladja meg.
