Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - II. Gubányi Károly†: A rizs

200 igen jelentékeny mennyiségű nedvességet kíván, bár azt a nagyobbfokú elárasztást, amit a rendes rizs igényel, nélkülözheti. Kína közép- és északi tájain mindenütt termelik ezt a csak kevés mesterséges öntözést kívánó rizsfajtát. A déli tájakon a rizsből rendesen évenként két termést aratnak. Az első termés alá már kora tavasszal előkészítik a földet. A területet még a művelés megkezdése előtt egészen elárasztják vízzel. Ilyenkor a föld felülete teljesen átázik és az eke 15—20 cm-nyi laza iszapréteget kever fel. Aztán ezt kissé megszikkasztják és kiegyenlítik. Az ültetés előtt ismét némi csekély vízréteget bocsátanak a rizsföldre, de csak annyit, hogy a víz a felületet éppen hogy ellepje. Ebbe a laza iszaprétegbe kézzel ültetik bele a rizstöveket, amelyeket külön területen, palántakertben neveltek és csomókba kötve készítettek elő az ültetéshez. Az ültetést végző munkás szabályos sorokban egylábnyi távolságra nyomkodja bele a palántát a puha földbe úgy, hogy annak gyökérzete elég mélyre kerüljön. Az így elhelyezett növényt azonnal körülfogja a folyékony iszap és a palánta ott hamarosan megerősödik. Ezt a munkát a kínai földműves nagy ügyességgel és türelmes gondossággal végzi. Kína déli tájain június hó végén és július legelején már aratják az első rizstermést.. Aztán hamarosan hozzáfognak a föld újból való előkészítéséhez és a második ültetéshez. Ez a második termés ott november havában érik meg az aratásra. A rizs aratása és cséplése jóformán ugyanazt a munkát igényli, amit a többi gabonaneműek betakarításánál alkalmaznak. A hegyi tájak és dombvidéket lejtőin és termékenyföldű hajlataiban víz12. rajz. A rizs hántolása. — Schälen des Reises.