Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - II. Gubányi Károly†: A rizs

194 Birodalom legkiválóbb szakértői szerkesztették és megalkotásával valószínűleg hosszú évtizedeket töltöttek el. A mű legelején a közreműködők nevei egyenként mind fel vannak sorolva és megvannak örökítve az utókor számára. Ezek között miniszterek, tartományok kormányzói, tudós akadémikusok, a Han-lin tagjai és az akkori legkiválóbb kínai írók nevei szerepelnek. Ebben az enciklopédiában minden össze van gyűjtve, ami annakidején a földművelésre vonatkozólag ismeretes volt és az általános gazdálkodás körében gyakorlati alkalmazást talált. Ez a munka 78 könyvből áll és a gazdálkodás különféle ágai nagyszerű rendszerességgel vannak benne összefoglalva. Minden egyes könyv bevezetése az ősrégi írások, a J-king és a Chu-king fejezeteiből vett szent idézetekkel kezdődik. Ezt a régi filozófusoknak az illető tárgyra vonatkozó bölcs mondásai követik, aztán az egyes termelési ágak gyakorlati módszerei vannak leírva szakszerűen és nagy részletességgel. A szöveghez mellékelt rajzok az elmondottakat élethűen és szemléltetően mutatják be. A nagy enciklopédia tartalma röviden összefoglalva a következő : Az első hat könyv általában az évszakokkal, majd egyenként külön-külön a négy évszakkal foglalkozik és ezzel összefüggésben kiemeli az időjárásnak és az idő változásainak a termelésre való befolyását. A 7—18-ig terjedő könyvek a föld és a talaj különféleségét és a művelésnek ehhez alakuló megfelelő módozatait foglalják magukban. Ebben a sorozatban a 15—18. négy könyv tisztán az öntözések ügyével foglalkozik. Tovább a 19—30. könyv az egyes főbb termények, főleg a gabonaneműek művelését tárgyalja nagy részletességgel. Ebben a részben a 20—21. és a 22. könyv kizárólag a rizstermelés részletes ismertetésének van szentelve. A további könyvekben a földművelést és a termelést szabályozó császári rendeletekről van szó, majd a gabonaneműek eltartásának és elraktározásának tárgyalása következik. Továbbmenve a termelés sokféle segédeszközeiről esik szó, majd a gyógynövények termelése és a gyógyszerek készítése kerül tárgyalás alá. Az enciklopédia végső kötetei az eperfa nevelésével és a selyemhernyó tenyésztésével foglalkoznak, az előzőkben már említett kiváló és részletes alapossággal. (Itt mint nagyérdekű dolgot kell megjegyeznem, hogy a híres kínai enciklopédia ezt a részét M. S. Julien még 1837-ben lefordította francia nyelvre és az akkori francia földművelési miniszter ezt a munkát a francia selyemtenyésztők kézikönyvéül ajánlotta. Később ez a fordítás majdnem minden európai nyelven színen némi fogalmat szereznem és speciálisan a rizstermelésre vonatkozó néhány jellemző adatot összegyüjtenem. Ebben az időben volt, hogy bizonyos építkezések megindultáig több hónapot várakozásban kellett eltöltenem Shanghaiban. Sok szabad időm jórészét helyi tanulmányokra és adatgyűjtésre fordítottam. így történt, hogy Shanghai egyik nyilvános könyvtáx-ában megtaláltam azt a híres gazdasági enciklopédiát, amely az eredeti kínai mezőgazdálkodás legkülönbözőbb ágazatainak tárgyalása közben nagy alapossággal és szakszerűséggel foglalkozik az öntözésekkel és a rizstermelésnek Kínában dívó módozataival. A könyvtárban az eredeti munkához, annak művészi kivitelű illusztrációi mellett — amikből a szöveg közt egy sorozat van bemutatva — egy francianyelvű magyarázó könyv is volt csatolva. Ebből a könyvből Shanghai-ban 1897-ben fordítottam le magyarra az itt következő szöveget és az eredeti kínai kötetből másoltam le az idemellékelt rajzokat.