Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - II. Gubányi Károly†: A rizs

190 1. Indiában termett 2. A Kínai Birodalomban termett 458 millió 240 3. A Japán Császárságban, Koreát és Formozát beleértve, termett 134 4. Indo-Kínában termett 61 5. Sziámban termett 56 6. Hollandus-Indiában termett 53 ,, 7. A Fülöp-szigeteken termett 21 8. Az Észak-Amerikai Egyesült Államokban termett 8 9. Braziliában termett 8 10. Olaszországban termett 7 ,, 11. Franciaország nyugatafrikai gyarmatain termett 7 ,, 12. Madagaszkár szigetén termett 6 Összesen: 1059 millió q A világ tizenkét fő rizstermelő helyén 1927. évben tehát összesen 1059 millió q rizs termett. A földkerekség több mint nyolcvan más különböző táján, ugyanazon évben még mintegy 30 millió q-t tett ki a termés. Ezek alapján a világ 1927. évi összes rizstermését nagy megközelítéssel, 1089 millió q-ban állapíthatjuk meg. A rizsföld trágyázása. Ázsia különféle vidékein a rizsföldeket nagyon hiányosan trágyázzák. Annámban a felégetett szalma hamuját és a hántolásnál visszamaradt polyvát, némi állatitrágyávai keverve, teregetik széjjel a rizstáblákon. Georgesonníúí megállapításai szerint a rizsnél is csak úgy, mint a legtöbb gabonafélénél, a nitrogéntartalmú trágya főleg a szár fejlődését sietteti, míg a szemtermést a foszfortrágyák gyarapítják. Van-der-Stok Jávában folytatott kísérletei nyomán arra a tapasztalatra jutott, hogy az egyes rizsfajták a műtrágyákat különféle mértékben hasznosítják. Gobbetti Olaszországban azt találta, hogy hektáronként 4000 kg-os termés elérésére 71 kg nitrogént, 43 kg foszforsavat, 67 kg káliumot és 27 kg meszet kell a talajba belevinni. Általában előnyös a nitrogéndús trágyából kevesebbet, a foszforos trágyából többet adni. A savanyú reakciójú rizsföld pedig okvetlenül mésszel kezelendő. Büi-Kvang-Csiő Tonkingból azt írja, hogy ott mészben szegény talajokban a vetés előtt kiszórt mészpor igen jó hatással volt a rizs fejlődésére és minden más trágyázószer híján, tisztán meszezés útján 31%-nyi szemterméstöbbletet tudtak produkálni. A hegyirizs. Tisztán növénytani alapon nagyon nehéz volna megállapítani, hogy mi a különbség a síkföldi és a hegyirizs között. A vízirizsnek is nevezett síkföldi rizst ugyanis állandóan nedves talajban, elárasztás nélkül is lehet termelni, viszont némely helyen, mint Madagaszkárban vagy Jávában, a hegyirizsféleséget a síkföldön is sikerrel termelik, öntözővíz alkalmazása nélkül. így tehát bizonyos, hogy a síkföldi rizs egyes fajtája hegyirizs módjára is termeszthető és megfordítva, különbség nem annyira magában a növényben rejlik, mint inkább a rizsföld berendezésében, azaz a termelési módban.