Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - II. Gubányi Károly†: A rizs

A RIZS. írta: néhai GUBÁNYI KÁROLY. I. BEVEZETÉS. 1892—1895. évek közötti időben mint kir. segédmérnök a VIII. kerületi m. kir. kultúrmérnöki hivatalban működtem. Ebbe az időbe esett, hogy a vízügyi szolgálat akkori vezetője, Kvassxy Jenő min. tanácsos, hivatalunk főnökét, Lisznyay Tihamér műszaki tanácsost és a mellé beosztott Zlinszky Elek kir. mérnököt Olaszországba küldte ki, hogy a rizstermelést ott a helyszínen tanulmányozzák. Hazaérkezésük után a kiküldöttek tanulmányútjukról írásbeli jelentést tettek és tapasztalataikat ,,A rizstermelés Olaszországban" cím alatt foglalták össze.

1 Lisznyay Tihamér nagyon szerette az élénk eszmecseréket és ilyenkor, bár ő maga az egyszer kimondott véleményéből nem igen engedett, mégis minden ellenvéleményt mindenkor szívesen meghallgatott. A magyar rizsről az volt a kialakult véleménye, hogy a szakszerűen végzett termelése feltétlenül jövedelmező és hogy speciálisan a bácsmegyei rizs ízére és egyéb kvalitásaira nézve, az olasz rizst feltétlenül felülmúlja. Igazának bizonyítására néhány jól ismert pesti úriasszony nevét szokta emlegetni, akiket ő péklapusztai rizsmintákkal ellátott és véleményadásra felkért. Ezek a szakértő gazdasszonyok a magyar rizst mind elsőrendűnek találták és annak lelkes híveiül szegődtek. Az olaszországi tanulmányútról szóló jelentés megírása közben gyakran fordultak elő eszmecserék, véleménynyilvánítások és viták, amiket a hivatal fiatalabb tagjai, akik a dologhoz nem igen értettek, áhitatos figyelemmel hallgattak végig. A jelentéskészítés munkálatai folyamán először derengett és derült fel előttem a rizzsel és a rizstermeléssel összefüggő különös idegenszerű ténykedések érdekes képe és messze vidékek, távoli tájak ismeretlen világa, ami később oly sokáig lekötötte az érdeklődésemet. Egy alkalommal a hivatalunk főnöke levitt Péklapusztára, a Ferenc Józsefcsatorna melletti állami rizstelepre. Ott akkor közel ezer kat. holdnyi terület volt a rizstermelés céljaira berendezve. Ennek egy része Kriegner testvérek bérgazdasága volt, de műszaki tekintetben az egész telep a VIII. kerületi kultúrmérnöki hivatal felügyelete alá tartozott. Akkori kiutazásunknak az volt a célja, hogy ott a legutóbb kiásott vagy mélyített öntözőcsatornákat a vállalkozótól átvegyük. Budapestről, mint akkor szokásban volt, este indultunk el és egész éjjel 1 Meejelent a Vízügyi Közlemények IX. füzetében, 1894-ben.