Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - X. Szakirodalom

161 Az agrárpolitika feladatának sikeres megoldását az általános életszínvonal emelkedése mellett az ország közteherviselőképességét is olyan mértékben növelné, hogy abból az állam a reáháruló kulturális és szociális feladatok megoldásához kellő anyagi fedezetet meríthetne. Berzsenyi György. Mitteilungen (les Hydrologischen Institutes an der Technischen Hochschule in Wien. Vorstand: 0. Ö. Prof. Ing. Dr. F. Schaïïernak. 9. Folge. Különlenyomat ,,Die Wasserwirtschaft" 1934. ö

—6. sz. 7 oldal, 4 táblázat, 11 ábra. 1. F. Schaf

femak—Ii. Dachler : Das Widerstandgesetz für die Wasserströmung durch Kies. (A kavicsban való vízszivárgás ellenállási képletei.) A talajban szivárgó víz szivárgási sebessége, nyomásvesztesége, valamint a talaj szemszerkezete között fennálló törvényszerűségek vizsgálata a hidrológiai kutatásnak egyik legérdekesebb feladata. Az eddigi kutatások csaknem kivétel nélkül finomszemcséjű anyagokra szorítkoztak, ami természetes is, hiszen a gyakorlatban legtöbbször ilyen talajokkal van dolgunk. A finomszemcséjű anyagokban a pórusok kicsiny volta miatt többnyire vízszálas (lamináris) vízmozgást észlelünk, úgyhogy az eddigi kísérleti eredmények között alig-alig találunk olyant, mely a nagyobb pórusok esetén előálló turbulens áramlásra is vonatkoznék. Minthogy azonban a gyakorlatban a durvaszemcséjű anyagokban való szivárgás esetei is elég gyakoriak (természetes kavicstelepek, kavicsgátak, kavicsszűrők stb.), a bécsi hidrológiai intézetben ezen a téren elért kísérleti eredmények igen figyelemreméltóak. A kísérlethez használt anyag gömbölyű, 3—20 mm átmérőjű szemekből állott. Szitálással teljesen egyenletes szemnagyságú anyagokat állítottak elő és azokat helyezték a kísérleti készülékbe. A berendezés főrésze egy 8 cm belső átmérőjű vascső, melybe két lyukacsos fémlap közé szorítva helyezték a kavicsot. A kísérletek eredményére nagy befolyással volt, hogy csak lazán beöntötték vagy kisebb-nagyobb mértékben be is rázták-e a kavicsot. A vascsőnek egymástól 30 — illetőleg kisebb sebességenél a mérés pontosságának fokozására 300 — cm távolságra két nyílása volt, melyekhez a két nyomásmérő cső (piezométer) csatlakozott. A vizet alulról felfelé áramoltatták keresztül a felállított vascsövön, miközben a mért szakatzon előálló nyomásveszteséget közvetlenül a két egymásmellé tett piezométercsövön észlelsék a keresztülfolyt víz mennyiségének egyidejű pontos mérése mellett. A hat különböző szemnagyságú kaviccsal nyert kísérleti eredményeket feldolgozták és megállapították a szivárgási sebesség (u) és nyomásveszteség (J) közötti összefüggést. Azt találták, hogy az általános J = a . M

2-f& . и képlet nagyon alkalmas ennek kifejezésére és sikerült az a ós 6 állandókat minden egyes szemcsenagysághoz meghatározni, sőt ezeket mint a d szemcseátmérő függvényeit is kifejezni : 002 0-02 d - 0-li' b = d—0-26 így tehát a nyomásveszteség képlete : / и l \ Természetesen ezek a kísérleti eredmények csak 3—20 mm szemcsenagyság és 0—25 cm/sec szivárgási sebesség mellett érvényesek. Kis sebességek esetén a vízmozgás a nagyobb pórusokban is vízszálas. Ez esetben az igen kis négyzetes tag elhanyagolásával képletünk elsőfokú összefüggést ad a nyomásveszteség és a szivárgás sebessége között. Érdekes és a gyakorlat szempontjából fontos eredmények azok, amelyekhez a vegyes szemnagyságú anyagokkal végzett kísérletek vezettek. Azt találták ugyanis, hogy mindenkor az a mértékadó szemnagyság, amely a keveréket súly szerint 20% finomabb és 80% durvább szemcséjű részre osztja. Ennek d

0 szempseátmérőnek helyettesítésével a fenti képlet érvényben marad. Az ismertetett kísérletek nagyjából egyforma hőmérséklet mellett folytak le, ami igen fontos, mint azt a külön ennek megállapítása céljából végzett méréssorozat igazolta. Magasabb Vízügyi Közlemények. H