Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - VI. Molnár Dénes: A székesfőváros víziműveinek vas- és mangántalanító berendezése

123 2. A szűrőtartály felső részéből kivett szűrőanyagot a már ismertetett próba­szűrőbe téve, azon 6 m szűrősebességgel vas- és mangánmentes, egyébként a tisz­títandó vízzel azonos összetételű vizet bocsátottam át. (III. sz. táblázat, 1. ana­III. TÁBLÁZAT. Analízis 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Szabad szénsav mgl. 15-0 24-0 33-0 25-0 30-0 12-0 100 Szabad klór „ — 18-1 14-5 17-1 — 18-0 18-0 CaO 92-4 92-4 84-1 91-2 79-6 99-4 95-2 lízis). Ebbe a vízbe az átbocsátás előtt fél órával literenként 25 mg klórt adagol­tam. Ebben a vízben egy negyedóra alatt a szabad klór mennyisége lényegesen már nem változik (2. analízis). A szűrlet első 100 m 3-ében a szabad szénsav mennyi­sége megnő, az oldott klór és a CaO-tartalom csökkenik (3. analízis). A 11,100 köb­centiméterben a szabad szénsav, az oldott klór- és a CaO-tartalom már majdnem állandó (4. analízis). Ugyanezen szűrőn az eredeti klórmentes vizet átbocsátva, a CaO-tartalom a szűrletben erősen csökkenik (5. analízis). Ezen az adsorbeált mészben dús szűrőn ismét az előbb ismertetett összetételű klóros vizet átbocsátva, as első 100 köbcentiméterben a szabad szénsav csökkent, az oldott klór állandó, a CaO-tartalom növekedett (6. analízis). Ugyancsak egy másik, az előbbivel telje­sen azonos, CaO-dal dúsított próbaszűrőn az előzővel azonos, de csökkentett szén­savtartalmú vizet átbocsátva, az első 100 köbcentiméterben a szabad klór nem változik, a szabad szénsav csökkenik, a CaO-tartalom emelkedik, de kisebb mér­tékben, mint az előző próbánál (7. sz. analízis). Az adatokból konstatálható, hogy a szabad szénsav, az átmenetileg képződő híg sósav, a klór és az adsorbeált mész között egyensúlyi állapot alakul ki, amely függvénye az oxidált mangánvegyületek absorbciós erejének, utóbbi viszont függ­vénye az adagolt klór mennyiségének. Ezek az adatok természetesen csak tájé­kozásul szolgálnak, mert az eredményre a szűrőtartályban a nyomásnak és a szűrő­sebességnek is lényeges befolyása van. Minthogy a szűrés folytonos menete a mangánsuperoxidrétegen adsorbeált mész mennyiségétől és az adsorbeált és a klór által oxidált mangán vegyületek állandó aktivantartásától függ, nyilvánvaló, hogy a szűrőrétegen olyan egyen­súlyi állapotot kell teremteni, amelynél az absorbeált mész mennyisége nem csök­kenik. vagyis a szűrőre menő és az arról lekerülő vízben a mész lehetőleg állandó, de semmiképen nem növekvő, továbbá a fokozatosan leváló mangánvegyületek állandó oxidációjához szükséges klór csak csekély feleslegben van jelen. A foly­tonos üzemmenet biztosítása tehát az adagolt klór mennyiségétől függ. Természe­tesen, ha a klór mennyisége a szükségesnél kisebb, vagyis a levált 2 vegyértékű mangán oxidációja nem történik meg a leválással párhuzamosan, a mangán kivá­lasztása csökkenik, esetleg meg is szűnik. A szűrőkben a szűrt vízből kiválasztott vas- és mangánvegyületek bizonyos üzemidő után a szűrők ellenállását bizonyos mértékig megnövelik. Ezeket tehát onnan el kell távolítani. A kiválasztott vegyületek eltávolítása a szűrők mosásával

Next

/
Thumbnails
Contents