Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - V. Possewitz A. Guidó: A Rókushegy geológiája, különös tekintettel a suvadásokra

113 A kísérletek eredményét grafikonban közlöm, melyből látható, hogy a sóstartalmú talajvíz koaguláló hatása olyan nagy, hogy míg mind a három agyagmintánál a tényleges kolloidok (< 0-002 mm) százaléka 22—25%, addig itt még az iszap (< 0-01 mm) szemcsék százaléka is 3% alatt marad. Vagyis ilyen körülmények között az agyag elveszti vízzáró képességét. Végül foglalkozom a suvadások megakadályozását célzó eddigi mérnöki mankálatokkal s megállapítom, hogy a suvadások végleges megszüntetése a ». átázott agyagréteg sziváigó útján való víztelenítésével, a felszíni vizek elvezetésével és a rézsűk csökkentésével érhető el. VI. IRODALOM. 1. Ballenegger R.: A termőföld. Budapest, 1921. 2. Bogsch L.: Adatok a kiscelli agyag újlaki és pasaréti feltárásainak ismeretéhez. Bpest, 1929. 3. Cholnoky J. : A földfelszín formáinak ismerete. (Morfológia.) Bpest, 1929. 4. Cholnoky J. : Néhány vonás az Erdélyi medence földrajzi képéhez. (Földrajzi Közlemények. 2. köt.) 1922. 5. Elirenberg P. : Die Bodenkolloide. Dresden u. Leipzig, 1918. 6. Ferenczi I. : Adatok a Buda—Kovácsi-i hegység geológiájához. (Földt. Közi. 1925. LV. k.) 7. Hantken M. : A kiscelli tályag kora. (A magy. orv. és term, vizsg. 1865-i pozsonyi XI. Nagygyűlésének munkálatai.) 1866. 8. Hantken M. : A Clavulina Szabói rétegek faunája. (Földt. Intézet Évkönyve. III. к.) 1875. 9. Hantken M. : A Buda-vidéki óharmadkori képződmények. (Földt. Közi. X. köt.) 1880. 10. Hofmann K. : A Buda—Kovácsi-i hegység földtani viszonyai. (Földt. Intézet Évkönyve, I. köt.) 1871. 11. Hofmann K. : Buda környékének néhány óharmadkori képződéseiről. (Földt. Közi. X. k.) 1880. 12. Horusitzky H. : Budapest székesfőv. III. kerületének (Ó-Buda) agronom geológiai viszonyai, kiváló tekintettel a szőlőkultúrára. (M. Kir. Földt. Int. Évkönyve, XII. köt.) Bpest, 1895—1898. 13. Horusitzky H. : Budapest székesfőv. hidrogeológiai viszonyai. (Hidrológiai Közi., XII. k.) Bpest, 1933. 14. Horusitzky H. : Budapest székesfőv. geológiai viszonyairól. (Földt. Közi. LXII. ós LXIII. köt.) Bpest, 1933. 15. Jáky J. : A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre. (Vízügyi Közi., 1933. I—II.) 16. Jaskó S. : Adatok a Pálvölgy környékének tektonikájához. (Földt. Közi. LXIII. köt.) Bpest, 1933. 17. Kalecsinszky S. : A magyar korona országainak megvizsgált agyagai. (A M. Kir. Földt. Int. kiadványa.) Bpest, 1906. 18. Noszky I. : A Magyar-Középhegység ÉK-i részének oligocén-miocén rétegei : I. Az oligocén a miocéntől való elhatárolás kérdése. (Ann. Mus. Nat. Hung. XXIV. köt.) 1926. 19. Posewitz О.: Rutschungen am Rokusberg. (Hidrológiai Közlöny XIII. kötet.) Budapest, 1934. 20. Schafarzik F. : Budapest és Szentendre vidéke. 1902. 21. Schafarzik F., Vendl A.: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Bpest, 1929. 22. Schafarzik F. : Földcsuszamlás Buda határában. (Földt. Értesítő. 1882. 123. old.) 23. 'Sigmond E. : Altalános talajtan. Bpest, 1934. 24. Stiny J. : Rutschungen, Gebirgsdruck, Bergbauschaden und Baugrundbelastung. Intern. Zeitschrift für Bohrtechnik, Erdölbergbau, etz. 1928. 66—72. old.) Vízügyi Közlemények. k