Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - V. Possewitz A. Guidó: A Rókushegy geológiája, különös tekintettel a suvadásokra

99 Érdekes az a megfigyelés, hogy a legújabb suvadások helyén az agyagréteg állag még 11 m-rel a felszín alatt nedvesnek találtatott. Feltehető tehát, hogy a suvadásokat előidéző talajvíz nemcsak felülről jut az agyag felső — suvadás szempontjából veszélyes — rétegeibe, hanem részben egyes vízvezető rétegekből alulról kapillárisán emelkedik fel. A fagy hatása különösen elősegíti a suvadást. Télen a felszín közelében a talajban levő kevés talajvíz megfagy s a kifelé szivárgó útja megszakad. Tavasszal, ha olvadás áll be, az időközben összegyűlt talajvíz hirtelen folyik ki és a csaknem pépszerűvé felázott agyagot magával ragadva, sárfolyás alakjában folyik ki a lösztakaró alól, ami a lősz lesuvadását vonja maga után. Kétségtelen, hogy az a lejtő, melyen a legutóbbi suvadások keletkeztek, túlságosan meredek (26°), mely körülmény szintén erősen elősegítette a egyensúlyi állapot megszűnését. Az irodalomban említést találunk, hogy már 15°-os lejtőn is keletkezhetnek suvadások. Ha megfigyeljük a Rókushegy délnyugati lejtőjét, láthatunk rajta régi kisebb suvadásnvomokat. A lejtő 10°-os, jelenleg egyensúlyi helyzetben levőnek látszik. A Drasche-féle telepen minduntalan megismétlődő suvadások okát kikutatni és az azokat megakadályozó munkálatokat megállapítani voltak hivatva azok a talaj kutató fúrások, melyeket Budapest székesfőváros II. ügyosztálya részben 1931 október és novemberben (22 fúrás), részben 1933 december és 1934 januái'ban (11 fúrás) végzett. A fúrások jegyzőkönyvét, valamint a fúrásmintákat feldolgozás céljából megkaptam. Vizsgálataimban kiterjeszkedtem a fúrás alkalmával nedvesnek talált, valamint az ez alatt fekvő már száraznak jelzett rétegekre. Ki akartam mutatni, hogy a nedves és száraz rétegek szemszerkezetei különbözőek, amennyiben az alsó száraz agyagrétegben több kolloidnak (0-002 mm-nél kisebb szemcseszerkezetű résznek) kell lenni. A megvizsgált 6 darab agyagminta-párból az 52. számú fúrás a Présházutcában, a 40. és 41. számú fúrások a Herman Ottó-úton, míg a többi 3 drb fúrás — és pedig a 49., 55. és 56. számúak — a Ruszti-úton egy ugyanazon esésvonal mentén fekszenek. (L. 4. ábrát.) A területünkön az agyagrétegek váltakozásának jellemzésére alább közlöm az utóbbi 4 fúrás rétegsorozatát. 41. számú fúrás. (Térszín magassága 65-55 m.) Fúrt Rétegmagasság vastagság A kőzetek : m m 2-50 2-50 Humuszos hordalékos agyag. 4-10 1-60 Sárga agyag, mészkődarabokkal. 4-60 0-50 Édesvízi mészkő (travertinó.) 4-90 0-30 Sárga agyag. 7-45 2-55 Barna agyag, szemcsés mészkővel. 9-80 2-35 Sárga vizes agyag, szemcsés mészkővel, szórványos kék agyagfoltokkal. Vizes réteg.