Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - V. Possewitz A. Guidó: A Rókushegy geológiája, különös tekintettel a suvadásokra

A RÔKUSHEGY GEOLÓGIÁJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SUVADÁSOKRA.

1 írta: POSEVITZ A. GUIDO. I. A RÓKUSHEGY GEOLÓGIAI FELÉPÍTÉSE. A Rókushegy Budapest nyugati részén, az egykori Ördögárok völgyétől északra a Pasaréti-út és Alvinei-út között fekszik. Tulaj don képen hozzátartozik a tőle északra elterülő Rózsadomb, Ferenchegy, Szemlőhegy rögvonulathoz, azonban ettől vető választja el. A Rókushegy csúcsa (225 m) és a tőle 300 m-rel északkeletre fekvő 249-es magassági pont között a nyeregben fekszik a Honvédsíremlékmű. (Lásd 1. ábrát a Rókushegy geológiai térképét.) Irrnen a Budai Lövölde irányában vető nyomozható ki, mely a Budai Lövölde tektonikus árkát hozta létre. A vetőtől északra mindenütt budai márgát — távolabb bryozoás márgát — találtam. így pl. a Felvinci-út 15. sz. telken levő feltárásnál a budai márgának 11 h. 4' irányú 34°-os dőlését mértem. A budai márga felett már csak 0-6 m vastag agyag és lejtőtörmelék feküdt. A vetőtől délre a Bókushegyet főtömegében kiscelli agyag, vagy nála fiatalabb kőzetek alkotják. (2. ábra.) A Rókushegyet délnyugitról és északkeletről határoló völgyek között különbséget találunk. A Rókushegy délnyugati oldalán elhúzódó Ördögárok völgye tektonikailag előképzett eróziós völgy, melyet a környező hegyekről lezúduló és a Várhegyet a Vérmező felőli oldalról megkerülő vizek errodáló munkája hozott létre. Közelebbről tekintve széles völgveletnek mondható, melyet a nagy záporok alkalmával a lerohanó víz igen könnyen tudott magának a laza kőzetben előállítani. Régebben a víz igen nagy károkat okozott mindaddig, míg az Ördögárkot a főváros beboltozta s így vezette a Dunába. A Rókushegy északkeleti oldalát tektonikus árok határolja, mely az itt kimutatott vetődés következtében keletkezett. Az árok a Bimbó-utca és Alvinci-út találkozásánál kezdődik s a Marcibányi-téren és a Széna-téren át a Várhegy északi oldalán a Vízivároson keresztül lejt a Duna felé. A Széna-térnél már mélyebben fekszik, mint az Ördögárok völgye. Vízgyűjtő területe igen kicsi s így csak egészen jelentéktelen vizet vezet a Dunába. A budai márga és kiscelli agyag sztatigrafiai helyzetével és kövületeivel eddig már számosan foglalkoztak. Többek között felemlíthetjük SZABÓ JÓZSEF, HANTKEN MIKSA, HOFMANN KÁROLY, SCHAFARZIK FERENC, VENDL ALADÁR, TELEGDI RÓTH KÁROLY, BOGSCH LÁSZLÓ, VOGL VIKTOR, FERENCZI ISTVÁN és SZÖRÉNYI ERZSÉBET neveit, akik mind számos értékes adattal járultak hozzá Budapest székesfőváros környékén elterülő budai márga és főleg a kiscelli agyag ismeretéhez. A budai márga HOFMANN KÁROLY és HANTKEN MIKSA véleménye szerint alsó oligocén korú. Mint később kimutatták, a ligurien elején keletkezett. A kiscelli agyag itt is, miként Budapest területén általában, mint a budai márga fedüje szerepel. 1 Bölcsészdoktori értekezés.