Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

85 fölfelé vizet nyomnak a tisztítandó ágyba, majd a víz után levegőt, mely bugyborékolás közben a sárt leválasztja a kavicsszemekről s a sár oldalcsatornán eltávozik. Az eljárás végén újra alulról való vízeresztéssel öblítik az ágyat. Az eljárás У

4 óráig tart minden 8- 10 napban. A kavicságyakról a víz a homokágyakra jut. A homok 0-6 m vastag rétegű és 0-25 m vastag kavicson nyugszik, mely vasbetontéglákra helyezkedik. Az így megszűrt vizet gyiijtőcső vezeti egy kamrába. A szűrőhomokot 2- 3 cm-es rétegekben leemelik és megtisztítják. A szűrőréteg ilymódon fokozatosan 15 cm vastagságra csökken. Ekkor újra feltöltik a homokágyat. De a régi mosott homokon kívül új homokot is használnak évenként a szűrőkhöz. Midőn az Arno vize nem nagyon zavaros, az előszűrőből kikerülő víz oly tiszta, hogy 5 m vastag rétegén keresztül is az írás olvasható marad. De ha az Arno zavaros, a kolloidális agyagrészek a szűrőn átmennek s ekkor káliumpermanganáttal kell lecsapni ez anyagot. M

3-ként 1 gr Mn0

4K-ot adnak. E tisztítást biológiai tisztítás követi úgy. hogy a víz teljesen egészségesen tisztává válik. Ezenfelül biztosság okáért Florenc finom homokkal készült szűrőberendezést is létesített, mely a vízműben esetleg előálló bajok alkalmával tenne szolgálatot. A szűrő 2000 m

2 felszínű és naponként 5000 m

3 vizet tisztíthat. De csak segélyként alkalmazzák. Kifogásolható talán az benne, hogy nem működvén állandóan, nem tisztít rögtönösen, mert a szűrőnek előbb meg kell érnie, hogy jól működjék. De a tapasztalat azt mutatta, hogy 2-t- 36 óra elégséges, hogy a szűrő kifogástalan vizet adjon. A talajvíz mesterséges fokozására szolgáló bevágás 3, külön-külön táplált bögére oszlik, hogy a folyást csökkentsék s hogy az egyes kútcsoportok jobban táplálhatok legyenek. A bevágások szélessége 13 m a földszínben és 5-4 m a fenéken ; mélységük 4 m. A rézsűk alsórésze merőleges fallal van megtámasztva ; e fal fölött a rézsű 1 : l-hez hajlik és gyepesítve van. A bevágások tengelye átlag 75 m-re van a kutak vonalától. Mihelyt vizet engednek a bevágásokba, a talajvíz szintjének emelkedése azonnal érezhető. Az előzetesen tisztított víz nem iszapolja föl a bevágásokat, de a fenéken elhelyezett homokot időnként seprővel tisztítják, mert levelek, algák stb. eltömhetik. Eleinte a fölszínig engedték a bevágásokba a vizet, vagyis 5 -(5 m magasságra a fenéktől. De ekkor a talajvíz oly magassá vált, hogy a kutakból kiömlött. Később úgy szabályozták a bevágások vízállását, hogy a víz egy kút káváján se ömöljék át. A vizsgálatok kimutatták, hogy az árkokból kijövő víz egyrésze visszamegy az Arnóba a szivattyúzás elégtelensége következtében. A vegyi vizsgálatok szerint a mesterségesen megnövelt talajvíz éppen olyan kifogástalan, mint a természetes. A mesterséges növelés drága lévén, igyekeznek lehető minimumra szorítani, főként az Arno zavaros vize esetén. Az ivóvíz hőmérsékletét a mesterséges talajvíz nem változtatta meg lényegesen. de inkább megnövelte nyáron, mert az Arno vize melegebb a rendes talajvíznél. A talajvíz szivattyúzása nem volt hatással a felszín növényzetére, sőt a mesterséges talajvíznövelés még inkább emelte a talajvíz szintjét. A florenci víznyerés szép példája annak, hogy a talajvíz mesterséges növelésével mily célszerűen lehet a vízszolgáltatást növelni.