Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

78 На с a cement, s a homok, e a víz abszolút térfogatát (vagyis a súly és fajsúly viszonyát) és v az üresség térfogatát jelenti egy liter habarcsban, akkor c-f s + e-\-v = I a beton abszolút térfogata, vagyis a súly és fajsúly viszonya. F er et а (с + s) összeget a habarcs tömöttségének nevezi. A homokot Fent durva, közepes és finom osztályba sorozza, A homokszemcsék 5 mm-nél kisebb méretűek (a nagyobb már nem homok). 2 és 5 mm közt durva, 0-5 és 2 mm közt közepes és 0-5 mm-en alul finom a homok. Leclerc 8 mm-től 5 mm-ig vette a durva, 5—3 közt a közepes és 3—0-5 mm közt a finom homokot. F er et kimutatta, hogy a nyomószilárdság növekedő függvénye a menye + i) с nyiségnek, illetve a -, kifejezésnek, melyet a-val jelöl úgy, hogy az R nyomó1. — S szilárdságra a következő képletet állítja föl С R — К I — , hol К tapasztalati állandó. A kísérletező szerint R = /( —-— ) görbe jellege külön\e + «y böző, amint mesterséges, vagy salakcementtel dolgozunk. Betonra és habarcsra с egyaránt alkalmazható a képlet. Ha -, ; kifejezést viszünk be a képletbe, akkor 1 s s beton esetében a homok és kavics összegét jelenti. ,, с , A kísérletező alapvető dolognak véli, hogy a szilárdság a ^ ^ kifejezes értékével nő. Ezért, ha R

p-vel jelöljük a normális habarcs szilárdságát, akkor az R , , , с с p- viszonyt és a hozzátartozó . , vagy j viszonyt derékszögű koordinátasíp e -j- v i s rendszerre vonatkoztatva felrakjuk, oly pontsorozatot, illetve görbét kapunk, R , с melyből a tetszőleges viszony megállapítható, ha adva van a ——— viszony. -LL p в I 1) Ezért elsősorban a beton, illetve a habarcs tömöttsége, az (e-\-v) állapítandó meg. F eret a (c + s) finom alkotórészek abszolút értékeire vonatkozóan a különböző habarcsok eseteit egy háromszög belsejében felszínnel ábrázolja, melynek с + s — Const nívógörbéit meghatározza. A habarcs finom és nem finom elemeinek különféle keverékeire Leclerc többféle arányt állapított meg s ezeket a Feret-féle nívófelszínnel ábrázolta. A finom alkotórészek egyenlősége esetében a habarcs annál tömöttebb, mennél több a finom alkotórészben a cement. A cement és a homokliszt abszolút mennyiségének bizonyos fokig (a két elem egyenlő mennyiségéig) helyettesítheti egymást anélkül, hogy a tömöttség változnék. Ugyanoly keverésarány esetén a beton tömöttsége nagyobb, mint a habarcsé. A habarcs tömöttsége gyorsabban csökken, ha a finom elemek túlságos mennyiségben vannak, mintha a durva elemek vannak túlsúlyban ; a beton esetében fordítva van a dolog úgy, hogy a durva homoknak más szerepe van a habarcsban és a betonban. A fölhasznált kavicsra vonatkozóan is történtek vizsgálódások. A kavicsot 3 osztályba sorozták : nagy-, közép- és kiskavics osztályába. Az egyik sorozatban a nagykavics átmérője 100—50 mm, a középkavicsé 50—20, a kiskavicsé 20—10