Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

73 megoldás merész, mert egyetlen csövön jut a víz a városba s ha a csövön romlás történik, a város víz nélkül marad. De a cső jó öntöttvasból készült, csak egyetlen magas pontja van s jó talajon fekszik. Volt azonban csőtörés is már, mely l 1/, napi vízhiányt okozott a városban. A szivattyútelep 650 lóerős. A nyomómagasság 125 m s a szállított maxi­mális vízmennyiség 1000 1 mp-ként. A víz emelése 4 gőzszivattyúval történik, többszörös bronzszellentyükkel ellátott kettőshatású dugattyúk segítségével. Légüstök vannak a szívókészülékeknél és a nyomócsöveknél, valamint a nyomó­csövek egyesülésénél. A gőzt lignitpor égetésével nyerik. A gőzgépek kis elektromosgépet is haj­tanak, mely erőt szolgáltat s némely kútcsoport szivattyúit tartja működésben. A csövek mind öntöttvasból készültek, szekrényes illesztéssel, kötéltöméssel. A csöveket legalább 1-6 m mélyre fektették, mert a fagy 1-3 m mélyre is lehat. A munkálatok 1911-től 1913-ig tartottak, vagyis 3 évig és 26 millió aranykoronába kerültek. 1926-ban egy új kút 9000 csehkoronába került. Minthogy Prága ivóvízkészletét szaporítani kell, elhatározták, hogy a több­letet a Vltava-folyóból veszik s megtisztítva adják át a használatnak. A tisztító­berendezés helyéül Podoli-t választották. Podoli ugyan a városban van, de a felsőrészén, hol még a városi csatornák nem ömlenek a folyóba. PodoUval szemben sziget van, melyen 3 kutat fúrtak s e kutak a silur-rétegi pala repedéseinek vizét, nem nagy mélységben a Vltava medre alatt, fogják föl. A Vltava vize lágy, de kolloidális anyagok barnára festik. Ha szűrőn bocsátjuk át, akkor is megmarad a barna színe. A szűrés előtt tehát koaguláló anyagokkal ki kell csapni a kolloidanyagokat. De ez drága. Ezért a kicsapást a podoli-szigeti kutak vizével végzik, mely vasas és szénsavas ; 1-ként 50—60 mgr vas van benne és 6—7 mgr mangán. Levegőztetéssel a vasmennyiséget erősen meg lehet csök­kenteni. Egyébként a vas és mangán a kutak vizében a folyó vizének átszivárgása következtében többé-kevésbbé állandósulva van. A kísérletek kimutatták, hogy ha a kutak vizét szűrőn bocsátjuk át, a szűrő felszínén keletkező gel a vasanya­gokat visszatartja. A vasas anyagokat egyébként levegőztetés, vagy mésszel, klórgázzal való túloxidálás segítségégével ki lehet csapni. Először tehát a kutak vasas vizét kell kezelni, hogy a vasanyag kicsapódása megkezdődjék s csak azután keverik a folyóvízzel. Ezért a kétféle vizet előbb külön­választva lépcsős zuhatagokban ejtik le, hogy levegőzzenek, majd kémiai túl­oxigénezésnek vetik alá s az így külön csatornán vezetett kétféle vizet reávezetik az első szűrőre, hol keverednek. A kutak, valamint a folyó vizének szivattyúzására közös gépek szolgálná­nak, melyek váltogatva, vagy együttesen a legkülönfélébb arányban szolgáltat­hatják a kétféle vizet. Minthogy Podoliban a szűrőberendezésre kevés hely áll rendelkezésre, úgy tervezik, hogy a 35,000 m 3 vízmennyiséget emeletes szűrőn tisztítják meg. Ez elrendezés megkönnyíti a szűrőhelyiség fűtését, mert Podoliban —20—25 C° hő­mérséklet is van télen. A fűtés gőzfűtés lesz. A Puech—Chabal-rendszerű szűrő nagyoló, előszűrő és szűrőberendezésből áll; a 3 nagyolószűrőn 115 m, 75 m és 22 m a sebesség m 3-ként és naponként ; az elő­szűrőben 11 m, a szűrőkön 5 m naponként és m 3-ként.

Next

/
Thumbnails
Contents