Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

34 október—novemberben szedik ; itt július végén vetik és március—áprilisban szedik. Az első öntözést tehát Szudánban az árvízzel végzik, melyet nem hasznosítanak Egyiptomban, mióta a perennális öntözést meghonosították ; vagyis nem kell azt az 500 millió m

3 árvizet tárolni, mi a december—márciusi öntözéshez szükséges. Ez 500 millió m

3 az, amit a szudáni 300,000 feddán öntözésére fordítanak. A szennári-gátat tehát úgy kellett készíteni, hogy megemelje a vizet a zsézirahi öntözések céljára s azonkívül még 500 millió m

3 víz tárolását is lehetővé tegye. A tárolást az árvízből veszik ; egyébként átbocsátanak az alsóbb zsilipeken elegendő mennyiségben vizet, hogy magával ragadja az iszapot s a medence feltöltődését megakadályozza. Mihelyt a tárolómedence megtelt, annyi vizet bocsátanak át a gát zsilipjein, amennyi felülről érkezik. Addig tehát, míg csak a 300,000 feddán öntözéséről van szó, a szudáni vízelvonásnak nincs jelentősége Egyiptomra. Eddig tehát még nincs összeütközés a két terület érdeke közt. De az ellentét megvan és keresik a békés megoldást. A gátépítéshez 1913-ban kezdtek hozzá ; a háború alatt szünetelt az építés ; 1921-ben újra hozzákezdtek s most majdnem teljesen kész. A gát hossza 3025 m s az alapjától a mellvédőig 39-6 m magas. Nyugattól kelet felé haladva a következő részekből áll : 1. 583 m hosszú földgát, melyet a felső oldalon fal véd ; 2. vízosztó, mely az öntözőcsatornába szolgáltat vizet, ez 14 drb 3 m széles, 5 ni magas zsilipnyílásból áll, melynek küszöbe 411-25 m magasságban van ; jelenleg csak 3 nyílás van ellátva zsilippel, a többi 7-et falazva tartják mindaddig, míg 300,000 feddánál nem nagyobb az öntözött terület ; 3. 439 m hosszú telt falazat ; 4. 150 m hosszú csorduló, melyen 20 drb 5 m hosszú, 2-40 m magas zsilip van, 417-2 m magasságú fenékküszöbbel ; a lezárt zsilipek 420-70 m-ig duzzasztják a vizet ; 5. a gát főrésze 606 m hosszú és benne a zsilipnyílások 2 egymásfölötti sorban vannak elhelyezve ; az alsó sorban 80 drb 2 m széles, 8-4 m magas nyílás van 404-2 m magasságú küszöbbel, a felső sorban 72 csorduló zsilip van az előbbi pontban ismertetett elrendezéssel ; 6. 150 m hosszú csorduló, melynek elrendezése a 4. pont alatt említett csordulóéval egyezik ; 7. 137 m hosszú tömött fal ; 8. 835 m hosszú földgát, felső részén védőfallal. A gáttest háromszögű, fönt széles koronával ; alja 25 m széles, a korona 7 m, a duzzasztott vízszin fölött l-l m magasságban van ; a mellvédő még 0-8 m-rel magasabb úgy, hogy 422-6 m magasságban van a teteje. A világ eme legnagyobb tárológátjához tulaj donképen 1921-ben kezdtek hozzá, mert a háború előtt csak előkészítő munkák történtek. Dolgozni csak kisvízkor, októbertől július végéig lehet rajta, vagyis évenként 9 hónapig. 1922— 1923-ban a gát két szélét készítették el, a középső, nehezebb rész későbbre maradt. 1923—24-ben alapozták a középrészt. Az építőgödör két oldalán egy-egy sor palánkfalat vertek le ; a felső jól záródó vaspalánk volt, melyet még földzsákokkal erősítettek meg. A palánkok vízállóságát szívókotróval kiemelt mederiszappal biztosították. Az így készült gátban 40 m szabadnyílást hagytak, melyet később kővel terhelt acélhajó elsüllyesztésével zártak el. A következő évben a baloldali telt gáton 130 m nyílást készítettek a víz levezetésére ; a víz tehát a palánkfal elzárása után itt talált utat. A két palánkfal között ezután kiszivattyúzták a vizet, míg a fenéksziklát elérték s aztán a kőművesek lehető gyorsan elkészítették az alapfalazatot. 1924—25-ben elzárták a baloldali telt gátban hagyott 130 m nyílást s a falazatot lehető gyorsan a kellő magasságra építették. 1924-ben az árvíz a félig