Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

66 13. A tárológátak fejlődése a magas hegyvidéken. L'évolution des digues pour lacs artificiels en hautes montagnes.) írta : L. Luiggi. Ismerteti : Jacquinot. A tudomány elővitelére alakult olasz társaság 1917. évi milanói ülésén Luiggi előadást tartott a többszörös ívű és a kőhányásos gátakról. Újabban a vízerőtelepek esését lehetően növelni igyekszenek, mert a kilowattóra ára az esés növekedésével csökken. 50 m-ig a lóerő 200 „ 200 „ Ezért mennél nagyobb eséseket keresnek ki. Negriben, Liguriában egy 750 m-es, egy másik az Adamellón 125 m-es esésű. A legnagyobb esésű telepek Strawberry-nél a Stanislaus-folyón 1006 m és Isvizzera-ban 1600 m-t hasznosítanak. Az esés növelésének határt szab az acélcsövek bíróssága és a Pelton-kerekek lapátjainak kopása, ha a víz egy kissé homokos. A tároló-gátakat rendesen a magas hegyek közt létesítik, hol a fagy erős és tartós és a vakolatot megtámadja, a gáttestet összehúzza. A meleg nyáron pedig a gát kiterjed. E kettős hatás gyors rombolást vihet végbe a gátban. Ezért az ily gátak építése nem is annyira mechanikai feladat, mint inkább fizikomatematikai, melyet az anyag felhordása és a munkások élete a magaslaton még bonyolultabbá tesz. • ' i • Míg a falazatot mésszel és puzzolánnal készítették, kötése lassú volt s maga az építés is lassan ment. De mióta egyre inkább portlandcementet használnak a gáthoz s naponkint néhány 100 m

3-t építenek be, a kémiai hatások erősen megnövelik építés közben a gát hőmérsékletét s 15—30°-ot is elér az építőhőmérséklet ; néha 40—45, sőt nyáron 50 C°-ra is fölrúg az építmény hőmérséklete. A falazattömeg lehűlvén télen, repedések keletkeznek benne, melyek 25-—30 m távolságra vannak egymástól s néha 12—16 m-re is behatolnak a falazatba. A gátépítéskor a hőmérsékletváltozásra nagy gondot kell fordítani, mert Forheimer szerint az összes tárológátak télen szakadtak át. Paul és Mayhem az Arrow-Rock-gát építésekor a következő kísérleri eredményekhez jutottak : 1. A nagy falazott gátak, melyek portland-cementtel készültek, 350 C°-ra is fölmelegedhetnek és ezt a hőmérsékletet hosszabb ideig megtarthatják. 2. 30 cm mélyen a falazat felszínétől a napi hőmérsékletváltozás 1 C°-ra rúg, mialatt a levegő hőmérséklete 28 C°-ot változik. 3. 60 cm-re a felszíntől, 0'5 C° a falazatban a hőmérsékletváltozás, mialatt a szabadlevegőé 28 C° volt. 4. Г05 m-re a felszíntől a falazat hőmérsékletének évi változása 20 C°, mialatt a levegő 42 C°;ot változott. 5. 3 m-re a felszíntől a változás 5-4 C°. 81 frank 30 „ 15 „