Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

56 nálást. tegyenek fel s megállapítsák az út, a vontatás és kikötők tökéletlenségéhez igazodó tényezőt. d) Ha a jelenlegi hajózó szervezetet tételezzük föl, az S értéke, mely jelentékeny szerepet visz a szállítás költségében és növekedik a teherbírás nagyságával, lerontja a nagy hajók elsőbbségét s a péniche észszerű kihasználásával több haszonhoz jutunk, mint a nagy hajókkal, ha csak a mai rendetlenséget meg nem szüntetjük. Ezért a szállítás díjának csökkentése céljából a hajózó szolgálat rendszeressé tétele, a vontatás, kikötőfelszerelés, rendőrség stb. átszervezése szükséges. A különböző keresztmetszetű hajóutak jövedelme. Hogy a nagy hajókra ugyanolyan ellenállásföltételeket kapjunk a csatornákban, mint a kis hajókra, a csatornakeresztmetszetét Г 4, Г 7 és 2-00 koefficienssel kell megszoroznunk. Föltehető, hogy a csatornaépítés költsége a szelvény nagysággal arányos. 1 km péniche-csatorna költsége a háború előtt 1,000,000 frank volt, mi 60,000 frank évi terhet jelent az államra (5% kamat, 1% fenntartás). Ez a 60,000 frank a nagyhajó-csatornákra 84,000, 107,000 és 120,000 frankra emelkedik. Vegyük például a 300 km hosszú csatornautat oda teherrel, vissza üresen járó hajóval. Az utazás 20 nap, a veszteglés a különböző hajótípusokra 6, 12, 18 és 24 nap. A lehető legnagyobb csatornaforgalom hajókban kifejezve a zsilipek számától függ. Páros zsilipeket föltételezve, egy óra alatt 8 darab 300 tonnás, 7 darab 600 tonnás, 6 darab 900 tonnás és 5 darab 1200 tonnás hajó zsilipelhető át. 12 óra latt, föltéve, hogy csak egy irányban van tehervivő forgalom : 8 X 12 X 150 tonna x 360 nap = 5,184,000 tonna a 300 tonnás, 7x12x150 „ X 360 „ = 9,072,000 „ a 600 6x 12x450 „ X 360 „ = 11,664,000 „ a 900 5x12x600 „ X 360 „ = 12,960,000 „ az 1200 ,, hajók legnagyobb forgalma. A nagy hajók tehát a lehető forgalom szempontjából kedvezőbbek. De már a 300 tonnás hajók is 5 millió tonna forgalmat bonyolíthatnak le, mi nagyon jelentékeny. Az alábbi táblázat megmutatja, hogy az állam mennyit fizet reá a forgalomra a csatorna befektető és fenntartó költségei szempontjából. Évi forgalom tonnákban Az állam ráfizet tkm-kint hajótípusonkint ezredfrkban Évi forgalom tonnákban 300 t 600 t 900 t 1200 t 2,000,000 3-00 4-5 51 6-00 3,000,000 2-00 2-8 3-4 4-00 4,000,000 1-50 21 2-6 3-00 5,000,000 1-2 1-7 20 2-40 7,000,000 — 1-2 1-5 1-70 9,000,000 — 0-9 11 1-30 11,000,000 — — 0-9 110 13,000,000 — — — 0-90 Ebből látható, hogy az állami teher növekszik a csatornaszelvény nagyságával és hogy e teher növekedése minden esetben a szállítás árából eredő bevételnél kisebb.