Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
51 A befektetés, fenntartás és igazgatás költségeit az államnak kell viselnie. A hajóút vámjának megállapítása pedig a legnagyobb körültekintéssel történjék. A költségek jelenleg nem állapíthatók meg pontosan, mert a pénz elértéktelenedett . Némely főelvek azonban megállapíthatók : 1. A péniche, mely 300 tonnás (38"5 m hosszú, 5 m széles és Г8 m merülésű) tovább is a csatornák típushajója marad mindenütt, hol nem gazdaságos a mechanikai vontatás. Az állati vontatás (két lovai) e hajóval valósítja meg a legnagyobb terhelést. A péniche csak ott helyettesítendő nagyobb hajóval, hol a forgalom 3,000,000 tonnát elér, sőt 2,000,000 tonnáig csökkenthető ez a határ. 2. Ha a csatorna nagyobb forgalmú, vagy a víziút folyó, akkor a hajóméret hosszúságban és szélességben növelendő. 3. A merülés — kivéve a folyók tengermelléki szakaszát— megmarad továbbra is Г8 m-nek. Európa folyói és főként Franciaországéi nem nagyobb mélységűek 2 méternél s ezért kell a merülést Г8 m-ben megállapítani. 4. Egyetlen francia csatorna sem készült a múltban 300 tonnásnál nagyobb hajókra, kivéve a folyókba torkoló csatornaszakaszokat, melyeken a folyókban közlekedő hajók forgalmát biztosítani kellett. A német csatornákon (Dortmund— Ems például), valamint a belga és holland csatornákon ez az eset. Aztán ez országok síkvidékűek, bővízűek, míg Franciaországban mások a viszonyok. 5. Nincs igazuk azoknak, kik azt hiszik, hogy a francia csatornákat egyszerűen át lehetne alakítani a péniche-típusú hajók helyett nagy hajók közlekedésére. Nem lehet a kisméretű zsilipeket úgy átépíteni nagyobb méretűekké. hogy a forgalom meg ne akadjon. Sőt még a csatornaméretek, a csatorna-vonalozás megváltoztatása sem megy könnyen. Ezért némely francia csatornának (minő a Marne-—Rajna, Aisne— Marne, Marne— Saône. Ehône—Rajna, Bourgogne stb. csatorna) a nagy hajózás részére való megnyitása új csatornák építését szükségli. Meg kell még jegyezni, hogy ha e csatornák a régi nyomot követnék is, meg kell tartani a régi kisméretű zsilipeket, mert a péniche továbbra is megmaradna a kereskedelmi flotta fontos tényezőjéül és hiba volna a kétféle méretű hajókat a nagy zsilipeken átvezetni. A 300. 600, 900 és 1200 tonnás hajói méretei. A hajó teherbírása méreteitől függ. Legyen L a hosszúság, l a szélesség, / a merülés és a a vízkiszorítás tényezője, melyet a következő képlet fejez ki : a bemerülő térfogat a körülírt épnégyszög térfogata. Ha a víz végtelen nagy s a hajó nedvesített kersztmetszete jóval kisebb a víz keresztmetszeténél, akkor Galliot szerint, a vízellenállás szempontjából a legkedvezőbb hajóméret a következő : L = 40 m. / = 40x2 / : a hajóépítés költségeinek legkisebbre való csökkentése szempontjából pedig L = 8 m, l = 8x 21. A péniche szélessége kevéssel nagyobb a bemerülés 2-szeresénél és a hosszúság a szélességnek 7'7-szerese. De egyrészt a költségek, másrészt a jó kormányozhatóság nem igen engedik meg e hajóméret változtatását úgy. hogy a pénichc méretei észszerűen vannak megállapítva. 2*
