Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

41 mind a fennsíkokon. E talajvíz színe többé-kevésbbé követi a felszín hajlatait. Esős időben a vízfelszín magasabban áll a magaslati helyeken, száraz időben a felszin mindinkább horizontális lesz, meit a magaslatokon a talajvíz mélyebbre száll. A völgyekben nyitott kutak vízfelszíne, ha a kutakat szivattyúzzák, csak kevéssé száll le s szivattyúzás után a vízfelszín rövid időn télül újia az eredeti szintre emelkedik, míg a fennsíkokon a kutak szivattyúzáskor kiürülnek s csak hosszabb idő múlva telnek meg. A talajvíz azonban az egész Champagne-ban folytonos. Míg az Argonneok-ban és a Re im si hegyben a talajvíz nem folytonos s egyes repedésekben, nyílásokban húzedik meg. A Champagne krétájában a völgyekben a vízszín változása a különböző évszakokban 1 m, míg a fennsíkokon 1С-—20 m. A víz jósága, minősége azonban mindenütt egyforma. A völgyekben a kréta lágy, morzsás, a csúcsckcn kemény, tömött. A csúcsok éppen ezért nem tompultak olyan nagyon le. A lágy, DC. Cl Zí. coS kréta, rendkívül vízeresztő, a kemény tömöttebb lévén, nem olyan áteresztő s tenne a víz mozgása lassúbb, víztározcképessege kisebb. A völgyekben a kréta csak a felszín kezeiében morzsás ; e puhább szerkezetű réteg vastagsága változó, de 5C—60 m vastagságot nem halael meg. Ezért, a mélyre ásott kutak nem adnak több vizet, mint azok, melyek a puha rétegbe érnek le. Mivel 30—60 m mélységben a vízeresztő tulajdonság jóformán megszűnik, ez a temötteb szikla tekintendő vízálló rétegnek, mely fölött a talajvíz felgyűl. De míg az agyagréteg rendesen tisztán és hirtelen válik el a fölötte levő vízeresztő rétegtől, a Champagne krétarétegét en lassú az álmenet. a vízeresztő és kötött réteg között. Azt szokták mondani, hogy a kréta, mint a többi mészkő, a repedései következtében áteresztő. De ez nem így van. Ez a krétaréteg úgy viselkedik, mint valami, homokréteg. Számos apró csatornácska, finem hajcsöves erecske hálózza be a krétát s aszerint vízeresztőbb, amint ez érhálózat sűrűbb, vagy többé-kevésbbé finem ; éppen úgy, mint a hemokréteget, a szemcsék nagysága s a réteg agyagtartalma teszi többé vagy kevésbbé átbocsátóvá. A Champagne-ban a lehulló esővíz jóformán semmit sem párolog, mert majdnem teljes mennyisége regten beszivárog a talajba. Ezért oly bő a talajvíz. Az évi 720 mm-es átlagos esőből 5C0 mm, vagyis ha-kint 5000 m

3 tározódik a talajban s táplálja a vízfolyásé kat. Eleinte a vizeket csak kémiailag elemezték, hogy minőségét megállapíthassák. Később bakteorolegiai vizsgálat alá is vettek. De azt is ki kell még mutatni, hogy a vizet a felszíni vizek nem fertőzhetik-e meg ? A víz vizsgálatánál tehát vizsgálni kell: 1. a geológiai és helyszíni viszonyokat ; 2. a kémiai ; 3. a bakteorológiai viszonyokat. A kémiai elemzésben egyik fontos dolog a víz klórmennyiségének kimutatása. A klór az állati hulladekanyagektél kerül a vízbe s ezért jelenléte elárulja a víz rossz minőségét. A (lampagne vizének klórmennyisége, AaCZ-alakban mérve, 10—£0 milligramm literer.kint, az egyes helyek szerint. Ha valahol a klórmennyiség meghaladja 5 milligran mal a rendes mennyiséget, ott fertőzés van. Konstatálták azt is, hegy a kréta éppen olyan tisztító, szűrő hatású, mint a homok.