Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
37 képlettel fejezhető ki. A maximális vízállás leérkezési ideje pedig könnyen észlelhető két jól fölszerelt állomás között. A q vízmennyiségek leérkezési idejére lehozott képlet az árhullám inflexió-pontjaiban alkalmazható. A maximális vízmennyiség tehát lefelé haladtában csökken s ez a csökkenés d 2q megközelítően arányos a második diff. hányadossal. Ha tehát a Graeff-féle árhullámgörbéből a valóságos árhullámgörbét meg akarjuk szerkeszteni, akkor ez az új görbe a Graeff-félét az inflexiópontokban metszeni fogja. Két oly inflexiópont közt, melyek közt a hullámnak maximuma van, a valóságos görbe a Graeff-féle görbe alatt marad s a maximum csökkenése d 2q arányos a —- második differenciális hányadossal. dt 2 , A minimumot közrefogó két inflexió pont közzött a q valódi görbe a Graeffféle görbe fölött marad s a tényleges minimum arányos a —? differenciális hányadt 2 , dossal. d 2q Az így javított görbe az inflexiópontokban, hol — = 0, metszi a Graeffdt 2 féle görbét úgy, hogy itt a javítás 0 értékű. Meg kell jegyeznünk, hogy a Grae//-féle tömegárhullám-görbe és a javított, valódi árhullámgörbe területe által képviselt árvíztömeg egyenlő, vagyis a két görbe által lemetszett (az áradás kezdetétől a végéig számított) területek egyenlők. Az áradás kezdetén és végén a — = 0. dt Ha képzeljük, hogy valamely felsőbb В állomáson q víztömeg folyik le hoszszabb időn át, akkor ez a vízmennyiség jelentkezik az alsóbb A helyen is. Gondoljuk most, hogy а В helyen még valamely dq víztöbblet jelentkezik, mely szintén elég sokáig tart, hogy az alsó A helyen is mutatkozzék. Ez új hullám elejét előbb a vízszálak maximális sebessége viszi előre, de e sebesség abban a mértékben csökken, amint a hullám előrehalad, mert a víznek ki kell töltenie azt a dV térfogatot, mely a q és q -f- dq vízmennyiségnek megfelelő két felszín között van. Tehát a maximális vízszálsebességnél kisebb sebességgel halad előre s lassan megközelíti az и középsebességet, mely szintén a q változó függvénye. A dq vízmennyiség előhaladássebességének T q értékét a következő képlet f e3 eziki : T q ,dq = dV mi azt fejezi ki, hogy T. idő szükséges, hogy a dq vízmennyiség kitöltse а V térfogat fölötti d V térfogatot. Ha most lassú áradással van dolgunk, az egymásután következő dq vízmeny nyiségek hasonló módon haladnak tova. Gyors áradáskor az utóbb jövő dq vízmennyiségek egymásra halmozódva mozognak lefelé. Az elemi dq vízmennyiségek homloka lekerekedik lefeléhaladtában a vízszálak különböző sebessége miatt. Némely vízele mei a dq vízmennyiségnek már leérkeznek А-Ьа, a (t-\-T q) idő előtt, némelyek később úgy, hogy dt idő telik cl, míg a teljes dq vízmennyiség 5-be ér. A valódi Q vízmennyiség nagyságát az A helyen a következő megközelítő képlet fejezi ki :
