Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

22 A nagynyomású vízerőtelepek napi tároló medencéjét legcélszerűbben a reá alkalmas helyen építjük meg. Ekkor az időszaki tároló medencéből nyilt csatornán vezethetjük a vizet a napi medencéhez, honnan a nyomócső ágazik ki. De ebben az esetben sok vízveszteségünk lehet a zsilipek gyakori és néha nem helyes kezelése miatt. Ha a nyomócsőnek csekélyebb esésű és nagyesésű szakasza van, célszerű a törésponton kürtőt és kiegyenlítő medencét alkalmazni a vizikosszerű ütések egyensúlyozására. A kürtőt nagy eséskor nem alkalmazhatjuk a nyomócső alján, mert nagy magasságú és költséges kürtőt kapnánk, melynek ára a nyomócsőét közelítené meg. Amerikában azonban már 564 m magas kürtőt építettek a Salmon River-en. Ha a nyomócsövön több kürtőt alkalmazunk, a kürtők mindegyikének tetején egy-egy tároló medencét létesíthetünk úgy, hogy a nyomócső kiágazó helyén levő nyomómedencén kívül még más, közbeneső medence is közreműködik a vízmennyiség gazdaságos kihasználásában. Ilyen többmedencés vízerőtelepek : a Sarrancolmtelep a Nesle völgyében, az Orlu-telep (940

m eséssel) a Haute-Ariège-en, Brasimone-telep Bologna mellett stb. A szerző közli a Hourat- és Saillens-vízerőtelepek egyensúlyozó kürtőire vonatkozó adatokat. Mivel a kürtőben a kilengés magassága fordított viszonyban van a kürtő keresztmetszetének négyzetgyökével, kérdés, hogy a kürtő egész hosszában kell-e nagy keresztmetszetet adni, vagy pedig elég a kürtőnek bizonyos magasságtól kezdve adni a kiszélesítést, mi sokkal gazdaságosabb. A megfontolás arra vezet, hogy a felső tároló medence legmagasabb vízállását kell itt tekintetbe venni s e telt medence esetén előálló dinamikus magasságtól (illetve valamivel ez alatt) kell a kürtő kiszélesítését megkezdeni és a kiszélesítést a kilengés maximális értékéig felvinni. A nyomócsövet, míg kis átmérőjű, acéllemezből készítik. Vannak vasbetonnyomócsövek is. A Bioschina-telep nyomócsövét (Svájc) a tömött sziklába fúrták s a sziklát egyszerűen cementhabarccsal kenték ki. Ez a sziklába vájt cső 180 m magasságú, vagyis legalsó pontján 18 kg a nyomás cm

2-ként. Csak ettől a ponttól lefelé alkalmaztak fémcsövet. Az ily sziklába fúrt cső úgy számítandó, hogy falvastagsága sehol se szálljon egy bizonyos megengedhető érték alá. Ha a cső sugara r, falvastagsága (R—r), t

0 a cső belső, t

t a cső külső színén a feszültség, p

0 a belső nyomás, akkor Lamé szerint R

2 +f- . 2г

г to = Pojp—ji es h^Voftjr^-iHa a sziklában repedések vannak, akkor célszerű csavarmenetes vasbetonburkolatot alkalmazni. Ha a nyomócső olyan talajban vezet, melynek nincs ellenállása, falvastagságát úgy kell számítani, hogy mind a belső, mind a külső nyomást kibírja. A jelenben két típushoz tartozó turbinákat alkalmaznak : Francis-turbinákat és Pelton-kerekeket. Kis- és középnyomáshoz a reakciós .Francia-turbinákat alkalmazzák alsó szívócsővel. A turbina centripetális, parallel ; a kerék a kerületén kapja a vizet és a tengelylyel parallel szívócsövön adja le. A mozgókerékhez csavaros csövön jut