Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - XI. Szakirodalom
18 a csőben a spirális vasakon kívül 1—2 mm-es vasbádogot helyez el, mi a vízállóságot biztosítja. Az acélcsöveket forrasztják vagy szögecselik. Olyan acélt használnak, mint a lokomotívok gőzkazánjaihoz. Kétféle minőségben készülnek : 1. kazánacél ^-minőségben ; bíróssága 35—40 kg mm 2-kint ; 2. kazánacél В minőségben ; bíróssága 40—46 kg. A forrasztás autogén módon történik. A szögecselés 10 mm vastagságon felül fúrással, 10 mm nél kisebb vastagságban lyukasztógép segítségével történik. A csődarabok illesztése rendesen a gallérdarabokban elhelyezett kaucsukgyűrű és csavarok segítségével történik. A csővastagság számításakor az a követelmény, hogy a feszültség a nyomás (y -f l'5b) alatt ne legyen 8 kg-nál nagyobb mm 2-kint. A forrasztásnál 8/ 1 0-része legyen ennek a feszültségnek. Szögecseléskor tekintetbe kell venni a szögecslyuk okozta anyaghiányt. 4—5 mm-nél kisebb vastagságot nem alkalmaznak. Szögecselés esetén az anyaghiány tekintetbevételével reájövünk, hogy 22—25 mm-nél vastagabb lemez nem csögecselhető. Forrasztással 32 mm vastag lemezt is egyesíthetünk. A SeptLaux-telepen 1000 m-es nyomáshoz oly csöveket készítettek, melyek 0-52 m belső átmérőjűek és 34 mm vastagok. Forrasztással 18-5 m hosszú, 15 mm vastag csődarabokat is készítettek (Soulom-vízerőtelep) Г2 m átmérővel ; a 0"8 m átmérőjű csövek 20 mm vastagok voltak a Soulom-telepen. Az ily nagy hosszúságú csövek azonban nehezen szállíthatók. Az Eget-vízerőtelepnél a csődarabok hosszát 12 m-re csökkentették. v.D A csővastagságot az R = —— képlettel számítjuk, hol R a megengedhető 2. e feszültség, D a belső átmérő, j) a nyomás (y ab), e a csőfal vastagsága. Az e értéknek elfogadhatónak kell lenni, a csővastagság tehát korlátolja a D átmérő nagyságát. Nagy eséskor kis átmérőhöz jutunk, melyet, ha az egész csővonal hosszában megtartanánk, nagy lenne a nyomásveszteségünk. Ezért változtatjuk az átmérőt s mihelyt egy bizonyos átmérővel egy bizonyos meg nem haladható vastagságot elértünk, kisebb átmérőre kell áttérnünk. A b, vagyis a vízikosszerű ütés számítására Michaud régi formuláját használják : 2L v b =w hol L a csőhosszúság, v a vízsebesség, T a zárás ideje. Ha a vezeték átmérője változó : , 2TL.V mely képletben L és v értéke darabonkint értendő. E képletekkel kapható eredmények nagyon kielégítők. Az egyes csődarabok átmérőjének és hosszúságának megállapítására a gazdaságosság az irányadó. Kendesen tapogatózva állapítják meg. A gazdasági szempont néha a nyomócső megosztásához vezet ; az egyes csőágakban aztán lefelé menet változtatják a csőátmérőt, valamint a csővezeték számát is szaporítják.
