Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

11 A Bhône Nemzeti Egyesület (La Houille blanche, 1918. máj. jún.); Előterv a Stockalper-csatorna (Schweiz) hasznosítására. (Bulletin technique de la Suisse Romande, 1918. jún.) ; A svájci teherhajók mérete. (U. u.) ; Tunis kikötői (La Génie civil, 1916. máj. és jún.) ; A Zuyderzée töltésének kijavítása az 1916. évi árvíz után. (U. o. jún.) ; A Ducdalbes eredete (Zentralblatt der Bauverwaltung, 1918. máj.). TV. JÜLIUS—AUGUSZTUS. 9. A hidroelektromos telepek megépítése. (Sur les données actuelles en matière de construction d'usines hydroélectriques.) írta : Denis E y doux. Azt szokták mondani, hogy minden hidroelektromos telep egy kimeríthetetlen szénbányával ér föl. De még tovább is vihetjük a hasonlatot. Mint ahogyan némely széntelepet nem bányásznak ki, mert nem gazdaságos, úgy némely vízerőtelep megépítése sem az. Az energia eladására szabja meg a vízerőtelep gazdaságos voltát éppen úgy, mint a szénbányáét. A vízerőtelep gazdaságos kihasználását az energiahasználat módja szabályozza. Az energiahasználatban csúcspontok jelentkeznek, melyek az átlagos szükségletnél jóval nagyobbak s ezeket is ki kell elégíteni. Ezért kívánatos, hogy az energiahasználatokat egy nagy hálózatba kapcsoljuk, melyben sokféle üzem van nem egyidejű maximális energiaszükséglettel s melybe több vízerőtelep szolgáltat áramot, melyek közül némely úgy hasznosítja a vízhozományt, amint jelentkezik, másik nap' tározással, harmadik időszaki tarozással, hogy kisvíz idején segítséget nyújtson ; ki lehet még egészíteni a hálózatot hőerőtelepekkel is, melyek szintén a kisvízi üzemet kisegíteni hivatvák. Az így csoportosított erőtelepek az energia hasznosítását rendkívül fokozzák, bár az energia elosztása és kapcsolata sok és körültekintő munkát kíván. A vízerőtelepek ezidőszerint ott keletkeztek, hol rövid folyószakaszon nagy kihasználható esés volt. A folyó többi részével nem törődtek. Ezért megesik, hogy már megépült vízerőtelepek akadályozzák a folyó vizierejének jobb és teljesebb kihasználását. Célszerű, ha ínég nincs vízerő valamely folyón, a tervezetet az egész folyóra, vagy elhatárolt valamely szakaszára kidolgozni, hog}- a vízerő teljes és gazdaságos kihasználása lehető legyen. Első kérdés a nagyesésű vizierő esetén, hogy egyetlen, vagy több lépcsőben használjuk-e ki az esést ? Az oly nagvesésü telep, mint a Fully-telep (1650 m eséssel) csak kivételes. Az eséseket csak bizonyos határok közt használhatjuk, míg a főfolyóba egy nagyobb mellékfolyó nem ömlik be, mert a mellékvíz tömegét nem hagyhatjuk ki a fölhasználásból. A nagyobb mellékfolyók tehát szakaszokra osztják, lépcsőzik az energia termelését. A mellékfolyó vizének hasznosítására két mód kínálkozik. Az egyik, hogy az összefolyás fölött kivesszük mind a fő-, mind a mellékfolyó vizét s aztán e két csatornát egyesítve, közös telepre vezetjük. Ekkor a vízvezető csatorna Y alakú. Másik eset, midőn a főfolyó vízkivételi csatornájába egyszerűen bevezetjük az egyoldali mellékfolyók vizét, mikor a vízvezetőcsatorna gyűjtőcsatornaként szerepel.