Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - XI. Szakirodalom

9 mederben sarkantyúk vannak, melyeket akkor építettek, mikor a Saône-t még nem csatornázták ; e sarkantyúk is akadályai a hajózásnak. Bár mind-e hiányok növelik a vontatás költségét, de még sem ezek az igazi okai a drágaságnak. A főoka a lóval való vontatás túltengése. Lefelé kisvízkor még csak eléggé jó a lóvontatás, de keserves nagyvíz idején. Hosszú kötél kell ; a vontató út messze van a hajóúttól ; a sarkantyúk megakadályozzák, hogy a hajó a partok mellett fusson ; a hidak veszedelmesek. A zsilipek a gátakhoz csatolvák, mi a be- és kimenetet nehezíti a legkisebb árvízkor is. Az árvíz néha a szomszédos birtokra ülteti a hajót, mint 1910-ben. Fölfelé a lóvontatás még nehezebb. Ezért a gőzvontatásra kellene áttérni. Az Est csatornán a számos csege és rövid bögék kedvezőtlenek a szállításra. A víziút folyószakasszal vegyes. Van két alagútja is, hol rudakkal tolják a hajót. Két osztóbögéje elég magasan fekszik úgy, hogy a fagy és jég is jelentékeny akadálya a hajózásnak. A vontatás még a folyami szakaszon is leginkább lóval történik. A Marne—Saőne-csatornán a vontatás nagyon könnyű, mert a bögékben 2-20 m a vízmélység. Vízellátása bő. A vontatást az Office de la Navigation végzi. A Bourgogne-csatornán a bögék rövidek. Az Yonne-on már 5 km-es bögék is vannak. A Bourgogne-csatornán lóval vontatnak. Az Yonne-on drótkötél vontatás van. A csatorna vízellátása nem kielégítő ; száraz időben tehercsökkentéssel járnak a hajók. A szállítást nehezíti, hogy bármely irányban van is forgalom, mindig valamely folyón fölfelé kell vontatni. Ez és a csegék nagy száma nehézzé teszi a szállítást. Osztóbögéje 378 m magasságban van ; ez a legmagasabb francia osztóböge. A fagy és jég ezért sokszor hátráltatja a hajózást. A Centre-csatorna hajózhatósága jó. A vontatás leginkább emberi erővel megy, mert kis távolságokra történik a szállítás. Szamarakkal is vontatnak. A Canal du Rhône au Rhin-csatornának jelenben nincs sok jelentősége. Általában a vontatásnak nagy baja, hogy a csatornákon lóval, a folyón gőzhajóval vontatnak. A lóvontatók a folyón is rendszerint lóval folytatják a vontatást s ezért a hajóvonatok tökéletlenek ; legföljebb árvíz idején bízzák a vontatógőzösökre a hajók vontatását. Ezen csak a gőzvontatás megszervezésével lehet segíteni. Az árvíz a vontatóutakat gyakran tönkreteszi. A kötelező gőzvontatás teljes vonatokat és olcsó tarifát eredményezne. Az Est-csatornán 3 nagyobb kikötő és több kisebb van. A nagyobbak : Epinal, Girancourt és Gray. Azok a kikötők, melyek nincsenek megszervezve és nincsenek felügyelet alatt, nem felelnek meg a célnak. Gray, míg végkikötő volt, nagyon fejlődött ; azóta vesztett jelentőségéből. A Marne—Saőne-csatornán főként Saint-Dizier környékén vannak jelentős kikötők : Marnaval, Friquécourt, Eurville. Helyiérdekű vonalak mentén : Güe, Gudneset és Nogent. Langres vidékén főként kőszállításra berendezett kikötők vannak. A Bourgogne-csatornának csak 1 jelentősebb kikötője van : Dijon. Az Yonne-on Montereau és Sens a nevezetesebb kikötők. A Canal du Centre a legforgalmasabb ága a hálózatnak 12 fontosabb kikötővel : Montceau-les-Mines, Bois-Bretoux, Chalon-sur-Saône, Digoin, Guegnon, Chagny, Remigny, Ecuisses, Paray-le-Monial, Palinges, Saint-Léger-sur-Dheune és La Gravoine. A kikötők összes forgalma 1,612,000 t. Rhône—Rajna-csatornán a főbb kikötők : Besançon, Dôle és Fraisans.