Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - X. Kenessey Béla: A 24.632/933. V. B. sz. földmívelésügyi miniszteri rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése
699 Társulataink ugyanis nem egyszer az érdekelteket súlyosan és feleslegesen terhelő módon dolgoztak, más esetben pedig elzárkóztak a szükséges és az érdekeltek egyrésze által kívánt munkálatok kivitele elől. A javasolt és külföldön több helyen már meglévő ellenőrzés ugyan az önkormányzat bizonyos visszaszorítását jelenti, de ez nálunk sem mehetne novumszámba, mert az 1923. XLI. és az 1931. XV. t.-c. egyes rendelkezései, valamint az újabban alakult Közérdekeltségek Felügyeleti Hatóságának működése az önkormányzatot már ma is korlátozzák. A társulatok javasolt felosztásához képest a 129. és 131. §-ok megfelelően módosítandók volnának. A 130. §-ban ki kellene mondani, hogy mind lecsapolásra, mind mezőgazdasági vízhasznosítás céljaira alakulhat törvényes többséggel (51%) társidat. Az öntözőtársulatokra vonatkozóan a 100 holdas határ azzal együtt fenntartandó volna, hogy a kisebbséget csak akkor vonhatja be, ha annak belépése nélkül a munkálatok végrehajtása nem lehetséges. Minden közérdekű társulat járulékait a 121. §-nak megfelelően közadók módjára kellene behajtani, a magántársulatok pedig azokat közigazgatási vagy bírói úton hajthatnák be. A nagyon sokszor indokoltalan fellebbezések ma nagyon hátráltatják az ügyek végleges elintézését. A fellebbezési jogot úgy lehetne korlátozni, hogy az csak azt illesse meg, aki a tárgyaláson résztvett, vagy ha nem, kényszerű elmaradásának okát hitelt érdemlően igazolja. Ugyanis egyesek nagyon sokszor azért fellebbeznek, mert a munkálatokat, azok célját a tárgyaláson való részvétel hiányában nem ismerik. Megszorítás lehetne az is, hogy a fellebbező fél állításait bizonyítékokkal legyen köteles igazolni és azokat a fellebbezéssel egyidőben bemutatni. A mai helyzetben a fellebbezésben csupán állítások vannak és a bizonyítékokat a polgári peres eljárással ellentétben a hatóság, illetőleg a vízügyi hivatal kénytelen beszerezni. Érdekeltség által végrehajtott mezőgazdasági talajjavító vagy vízhasznosító munkálatok esetében a fellebbezést a hatóság csak akkor tárgyalná, ha azt a területszerinti érdekeltség 10 vagy 15%-a írná alá. Ez a megszorítás persze nem vonatkoznék szolgalom vagy egyéb tekintetben fellebbező idegen érdekeltekre, hanem csupán azokra, akik a munkálatnál más módon érdekeltek. így megszüntethető az a visszásság, hogy többezer holdnyi érdekeltség kérelmével szemben 1—2, néhány holdas érdekeltség emelhessen vétót. Az esetszerű fellebbezési jogkorlátozásokat természetesen a törvényben kellene szabályozni. Ugyanez áll az A. R. 25. §-ában szabályozott ideiglenes épít esi engedélyekre isEzekre vonatkozólag ki kellene mondani, hogy ideiglenes engedély a sürgősség vagy veszély fenn nem forgása esetében is kiadható például bolgárkerekekre vagy olyan munkálatokra, amiknél az engedély megadása közszempontokból indokolt. Viszont a megadhatás feltételeit pontosan körül kellene határolni, amint azt a közelmúltban a földmívelésügyi miniszter már rendeletileg meg is tette. Megemlítendő még a hatósági szakértői díjak mai rendszerének a dolgok érdemét tekintetbe nem vevő volta. Az egyenetlenségeket például a következő módon megállapított díjakkal lehetne kiküszöbölni :
