Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - X. Kenessey Béla: A 24.632/933. V. B. sz. földmívelésügyi miniszteri rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

697 A 33. § és az azt kiegészítő novella 17. §-ának hatályát az 1000 holdnál nagyobb vízgazdaságokra (öntözés, halastó) ki kellene terjeszteni. A 40. §-t a novella 7. §-ának rendelkezésével kellene kiegészíteni és a bevált gyakorlat alapján azt a határt is megszabni, ameddig a parti birtokos kötelezettsége fennáll. Ebben a tekintetben a Vízügyi Közleményekben a Kenessey Béla által tett javaslatok a kultúrmérnöki hivatalok gyakorlati tapasztalataival kiegészítve, a határ megszabásánál alapul szolgálhatnak. A 41. §-t azzal kellene kiegészíteni, hogy a parti birtokos az általa létesítendő partvédő munkának terveit köteles legyen az illetékes vízügyi hivatalnak bemutatni, vagy legalább is a munkák megkezdését bejelenteni. így a birtokos hasznos útbaigazításokat kaphatna és mentesülne a művek később esetleg elrendelhető eltávolítása alól. A 43. § hatályát célszerű volna a vízgazdálkodással történt szíkjavításokra is kiterjeszteni. A 48. §-t hatályon kívül helyezendőnek mondja, mert ma, amikor tökéletes belvízlevezetés csakis olyan szivattyúteleppel oldható meg, ami minden vizet kiemelni képes, a fokozatos elzárásra a belterjes gazdálkodhatás biztosítása érdekében nincsen is szükség. A II. fejezetet ki kellene egészíteni a novellának 1—6. §-ainak az ártézi kutakra és vízvezetékekre vonatkozó, valamint a 11—13. és 17—22. §-oknak rendelkezéseivel, azonkívül az 1923 XLI. t.-c.-nek a lecsapolásokra vonatkozó ama határozmányaival, amik nem vonatkoznak a társulatokra. Az 59. §-nál meg kellene fontolni a belsőségi szolgalom kérdését. Sok közérdekű munka megoldását (községek belsőségeinek vízmentesítése, községi vízvezeték és csatornázás, veszélyes vízmosások megkötése stb.) lehetne így anélkül biztosítani, hogy a telek birtokosának otthona sérelmet szenvedne. A szolgalmat vasutakra és utakra is kifejezetten ki kellene terjeszteni, amivel igen sok hátráltató fellebbezés volna elkerülhető. A 65. § abban az esetben módosulna, ha a 4. § megváltoztatásával az állami kezelés alatt álló folyók medre és partjai állami tulajdonná válnának. Az 1000 holdnál nagyobb vízhasznosítási kérdéseket abban az esetben, ha az engedélyes kötelezettséget vállal aziránt, hogy a vízdíjat a hatóság rendelkezésének megfelelően veti ki, éppenúgy kellene kezelni, mint 100 lóerőnél nagyobb vízerőtelepeket s egyben rájuk a novella 20—21. §-ainak rendelkezéseit alkalmazni. A IV. fejezet a 142—144. §-okon kívül tartalmazná a nem társulati kezelés alatt álló folyók árvizeinél végrehajtandó hatósági intézkedéseket, míg a 145—154. §-ok rendelkezéseit a társulati törvénybe kell átvinni. Szabályozni kellene a jégtorlódás alkalmával szükséges teendőket, duzzasztóműveknél a zajló jég lebocsátását, illetőleg a nyiltvíz előállítását biztosító kötelezettségeket. Egyik vármegye már ilyen szabályzatot ki is dolgozott s annak jótékony hatása máris mutatkozik. A hatóságokról és eljárásról szóló és jól bevált rendelkezéseket az eljárás gyorsítását biztosítókkal kellene kiegészíteni. így a 161. § rendelkezései kisebb vízhasználatok esetében egyszerűsítő intézkedésekkel volnának kiegészítendők,. amire már például a bolgárkerekekre vonatkozó 59.899/1903. sz. F. M. rendelet példát adott. A közszemlére kitétel idejét általában célszerű volna 15 napra mérsékelni