Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - X. Kenessey Béla: A 24.632/933. V. B. sz. földmívelésügyi miniszteri rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése
091 20, 40, 80 kg-os vasbetonok), kiemelve mindig azt, hogy az esetleges közbeeső előfordulásokat a leszámoláskor arányosítani kell, c) a betonszerkezeteknek zsaluzás szempontjából fontos méreteit, d) a kizsaluzási határidőket, e) a szerkezetek különböző magassági szintjeit. A kizsaluzási határidőket a lehetőség határán belül úgy kell megadni, hogy a vállalkozó a faanyagszükségletet pontosan megállapíthassa. Ha az ilyen határidőket nem lehet mégsem megadni, a vállalkozónak az ajánlatában meg kell mondania, hogy erre vonatkozó egységárait milyen határidők előrelátásával állapította meg. Ha a vállalkozó által az ajánlatban megadott kizsaluzási határidők túllépése válik szükségessé, meg kell mondani a kiírási műveletben, hogy akkor a vállalkozónak milyen mértékű megtérítésre lehet számítania. Ezzel elkerülhető, hogy a vállalkozó az egységárak megszabásánál bizonytalanságban legyen. Ha tehát a költségmegtérítés esete fellép, a későbbi esetleges változtatásoknak az egységárakba való befolyását az ellenőrző mérnök a helyszínén beszerezhető adatok alapján a vállalkozóval együtt már megállapíthatja a kérés jogos vagy jogtalan voltát. A mondott elvek szerint kalkulált vasbetonegységáraknál a részletes terv elkészülte után történt anyag- vagy méreteltéréseket a vállalkozó a munkaadó kárára nem használhatja ki. 8. A vastoleranciát illetőleg a szerződésben már figyelembe kell venni, hogy három eset fordulhat elő aszerint, hogy a vasbeton részlettervek már készen vannak vagy nincsenek készen, de azokat a vállalkozó szállítja, vagy pedig ugyancsak nincsenek készen és azokat nem a vállalkozó szállítja. Ha részlettervek már készen vannak, a vasárakat a vállalkozó részére az elméleti súly szerint kell megtéríteni, tehát tolerancia nincsen, mert a vállalkozó a vasakat méret szerint megrendelheti. Ha részlettervek nincsenek készen s azokat a vállalkozónak kell szállítania, a megrendelést a terv szerint lehet megtennie s gondoskodnia kell arról, hogy a tervek mindig idejében rendelkezésre álljanak. Ilyen esetben tehát nem lehet számbavehető hulladék, a vállalkozót kár nem érheti és így toleranciának szintén nincsen helye. Ha részlettervek nincsenek készen s azokat nem a vállalkozó szállítja, mindig gondoskodni kell a szükséges terveknek iejében való rendelkezésre állásáról. Ha ez a szerződésben kifejezetten meg is van mondva, a gyakorlatban nem lehetvén a vasakat a szükséges hosszakban megrendelni, a vállalkozó jogosan számíthat toleranciát. Természetes azonban, hogy megfelelő előrelátással ezt a toleranciát egyes vasátmérőkre lehet redukálni. Az az eset is megtörténhetik, hogy az elméleti adatokból számított és a tényleges megrendelés súlyai közt bizonyos súlytöbblet jelentkezik, amit a vállalkozó nem számíthat fel. Az ilyen súlytöbbletet okozhatja például a hengerek kopása, aminek következtében a kihengerelt vas egy-kéttized mm-rel nagyobb átmérőjűvé lesz. Ha ilyen eset előfordul, arra a vállalkozó figyelmét idejében fel kell hívni és vele együtt az eltéréseket a helyszínén megállapítani. Pozitív megállapítás esetében a vállalkozónak megfelelő felárra van igénye. 9. Az építmények homlokzati kiképzését határozottan és úgy kell körülírni, 44*
