Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

1. szám - II. Lászlóffy Woldemár: A Magyarduna vízjárása

53 Lefolyás % : Dráva Villach Mura Frohnleiten Dráva Dőlni Miholjác V. VI. VII. VIII. hó 103 110 150 111 74 125 169 191 93 130 278 214 A felsoroltak igazolják, hogy a középdunai árvíz rendkívüli tartósságának előidézésében a Felsőduna árhullámainak egymásra halmozódásán kívül a Dráva árvízével való szerencsétlen összetalálkozás is közrejátszott. Ha ehhez hozzávesszük még, hogy ugyanazok a mediterrán csapadékok, amelyek a Dráva árvizeit okozták, bőségesen megöntözték a Száva és Tisza völgyét is és így ezeknek a folyóknak szintén a normálisnál lényegesen magasabb volt a vízszállítása, akkor még jobban kidomborodik a kedvezőtlen körülmények szerencsétlen összejátszása. Csapadék a normális %-ában : 1926. V. VI. VII. VIII. Száva-völgy Vrhnika 102 136 199 105 Ljublana (Laibach) 105 144 176 95 Zágráb 88 110 264 240 Rugvica 79 169 305 190 Jaj ce 81 182 186 112 Przici 118 147 213 118 Plevlje 120 232 217 70 Mitrovica 121 98 284 63 Belgrád 180 142 164 260 Tisza-völgy Szinevér 102 131 165 116 Bustyaháza 126 170 170 110 Ungvár 60 130 166 147 Mezőlaborc 70 165 175 185 Fajna 110 137 145 116 Rónaszék 103 128 120 107 Nagybánya 109 135 108 83 Dézna 136 157 118 97 Tarcal 97 244 92 72 Nyíregyháza 77 169 118 53 Békésgyula 86 254 91 102 Lefolyás a normális %-ában : Duna Gombos 89 137 245 191 Tisza Szeged 93 180 212 270 Száva Mitrovica 83 125 298 334 Duna Pancsova 88 118 215 221 Nyilvánvaló ezekután, hogy az 1926. év nyarán két önmagában is abnormis jelenségnek (a túlfejlett monszuncirkulációnak és a nyár derekán is működő mediterrán csapadékképződésnek) találkozásával van dolgunk. Nem csodálhatjuk, hogy ebben az abnormis évben Európaszerte mindenütt, kivált azonban Bajor-