Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - IV. Papp Remig: Nagyobb víziépítkezések megszervezése

622 lehet. Ezek az ú. n. utólagos kalkulációra vonatkozó följegyzések és az építkezés folyamán tehető tudományos műszaki megfigyelések. Az utólagos kalkulációra vonatkozólag minden nagyobb vállalatnak, sőt az építéssel foglalkozó hatóságoknak is, igen gyakran megvan a maga rendszere, amely lényegében abban áll, hogy a napi jelentések alapján a fölhasznált munkaórákat az egyes munkanemekre szétosztják, hegy minden munkanem egységére eső munkaórák száma megállapítható legyen. Ennek a munkának, ha a munkálattal párhuzamosan végezzük, már magánál a folyó építkezésnél is nagy hasznát vesszük. De szükséges is az építkezéssel egyidejűleg végeznünk, hogy a fölhasznált munka­órákat az előzetes kalkulációban előirányzott munkamennyiségekkel összehason­lítsuk. így szembetűnő túllépések esetén rögtön módunkban áll a hibákat megke­resni és esetleg a munkarend átszervezésével a veszteségesnek induló munkanemet gazdaságossá tenni. Ez az utólagos kalkuláció teljesen nélkülözhetetlen a rész­munkáknak esetleges akkordba való kiadásánál. Ugyancsak pontos föl jegyzéseket kell vezetni minden egyes munkagép üzem­anyagfogyasztásáról, teljesítményéről, az elhasznált alkatrészek kicseréléséről, a gép élettartamáról, a le- és fölszereléshez szükséges munkaórákról stb. Különösen a gyakrabban előforduló zavarokat és kényszerű üzemszüneteket kell gondosan följegyezni, egyrészt, hogy azok okait kiküszöbölhessük és a gépszerkesztőnek a jövőre nézve útmutatással szolgálhassunk, másrészt pedig azért, mert ezeknek az. üzemszüneteknek figyelembevételével kaphatjuk csupán meg az illető munkagép­nek azt a tényleges és reális átlagteljesítményét, amellyel a jövőben számolhatunk. Ebből a célból minden gépnek van egy kísérőlapja, amelyre a szükséges ada­tok följegyezhetek. A kísérőlap egyik példánya a központban marad, a másik pél­dány a géppel együtt megy a munkahelyekre. Az utólagos kalkuláció legnagyobb nehézsége a mellékmunkák, mint állvá­nyozások, rakodások, belső szállítások, rendezések és javítások helyes regisztrálása és megfelelő helyre való elkönyvelése. Itt az az elv, hogy minden mellékmunka lehetőleg annak a tételnek terhére könyvelendő el, amelyhez szorosan véve tar­tozik. A több tételhez tartozó mellékmunkák költségeit az illető tételek között aránylagosan úgy kell felosztani, hogy az ú. n. általános mellékmunkák cím alá minél kevesebb munkaóra és egyéb tehertétel jusson. Az utólagos kalkuláció adatai természetesen minden vállalat legféltettebb tapasztalati kincse, mert a gondosan gyűjtött és állandóan helyesbített adathalmaz nem egy versenytárgyaláson biztosít előnyt a gyűjtő cégnek a versenytársával szemben. Nagyobb építkezéseknél a helyszínen külön utókalkulációs osztály van, amely a napi adatokat rögtön feldolgozva, az építésvezetőt értékes adatokkal és figyelmeztetésekkel támogathatja. A gondosan gyűjtött utókalkulációs adatok biztosítják a versenytárgyalá­sokon az ajánlatok realitását, ami a versenytárgyalási eredmények megfigyeléséből is látható. A versenytárgyalási eredmények számszerű adatainak grafikus ábrázo­lása rendkívül tanulságos és nagyobb vállalatok, valamint az építtetők rendesen minden egyes versenytárgyalásról ilyen grafikont készítenek. A 6. ábrán a káposztás­megyeri alagutak versenytárgyalási eredményei vannak feldolgozva. A grafikonnak jellemző integrálgörbe alakja van, vagyis mindig vannak a grafikon elején az átlagból lefelé kieső és a grafikon végén az átlagból felfelé kiugró ajánlatok. Minél gyakrabban előforduló munkálatokról van szó és minél több

Next

/
Thumbnails
Contents