Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
4. szám - III. Németh Endre: Az olasz vízügyi szövetség és az általa rendezett vízügyi kongresszusok
580 támogatással önálló laboratóriumot rendeztek be — ugyancsak Grenobleban -—, melynek korszerű felszerelését nemcsak az egyesület által kijelölt kutatásokra, hanem az egyesületi tagok által felvetett kérdések megvizsgálására szolgáló kísérletekre is felhasználnak, utóbbi esetben természetesen az érdekelt tagok költséghozzájárulásával. Nagy szolgálatokat tesz az egyesület azáltal is, hogy az ipari érdekeltség felkérésére gépek és anyagok átvételére szabályzatokat dolgoz ki. Ezek közül figyelemreméltók a viziturbinák és nyomás alatti csővezetékek átvételére és vizsgálatára vonatkozó szabályzatok. A Société H elvéti jue pour V utilisation des eaux 1910-ben alakult politikai, közgazdasági és ipari szakférfiakból, valamint érdeklődő polgárokból. Az egyesületi alapszabályok első pontja szerint : „Az egyesület célja a vizek hasznosításával, vízjogi kérdésekkel, tavak és folyók szabályozásával, víziépítkezésekkel, hajózással, halászattal stb. kapcsolatos közgazdasági érdekek védelmezése és előmozdítása." Az egyesületnek 1920-ban 217 tagja volt, köztük műszaki és tudományos szaktekintélyek, ipari vállalatok és a legkülönbözőbb testületek, egyesületek. Az Associazione Ticinese di Economia delle Acque a Ticino-folyóról elnevezett kanton vízgazdálkodásának előmozdítására alakult. Működése kiterjed a kanton összes folyóival és tavaival kapcsolatos általános vízgazdasági terv kidolgozására, a hajózás, az árvédelem és a völgyzárógátak építésével összefüggő kérdésekre. Az alapszabályok szerint az egyesület különös súlyt vet arra, hogy gyűlésekkel, valamint a sajtó útján a közvéleményt az észszerű vízgazdálkodás fontosságáról meggyőzze. 1920-ban 171 tagja volt : magánosok, ipari részvénytársaságok, községek, sőt kereskedelmi kamarák is. Ezeknek a külföldi egyesületeknek a szervezetéből, működésük módjából és az általuk elért eredményekből levonható tanulságok alapján Bellincioni az országos vízügyi szövetség megalakításától várható előnyöket a következőképen világította meg „I problemi delle Acque" című cikkében r 1 1. Mit várhat a műszaki tudomány és gyakorlat a szövetségtől? A hidraulika előhaladása a szerény megfigyelőtől a tudósig a legkülönbözőbb tényezők együttműködését követeli meg. A megoldandó feladatok mindig szövevényes fizikai folyamatok elemzését kívánják, különösen akkor, ha egész vízfolyások vízjárását kell gyökeres szabályozási művekkel befolyásolni. De nemcsak ezek a nagyobbszabású munkálatok, hanem a szokásos egyszerű vízkivételi művek, valamint a kisebb terjedelmű, de vízjogi kötelmekkel majdnem mindig bonyolulttá tett kultúrmérnöki feladatok is tapasztalati adatok nélkül megnyugtató módon meg nem oldhatók. Vannak-e azonban olyan szerveink, amelyek ezeket a szükséges adatokat összegyűjtik vagy kísérletekkel előteremtik? Sajnos, erre a kérdésre tagadó választ kell adnunk ! Az alkalom ugyan megvolna rá, hiszen a már meglévő művek valósággal kínálkoznak megfigyelésre és kísérletekre, sajnos azonban, megszívlelendő okok hosszú sora akadályozza meg, hogy a művek birtokosai saját műveikkel kapcsolatban a tudomány céljainak megfelelő adatokat gyűjtsenek vagy kísérleteket végezzenek. Az állami műszaki hivatalok pedig annyira túl vannak terhelve közigazgatási teendőkkel és építési munkákkal, hogy még akkor sem jutna idejük 1 Megjelent a Le Acque Publiche d'Italia c. folyóirat 1923. évi február—március havi füzeteiben.