Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - II. Kenessey Béla: A permetező öntözés

576 dul, s azután a másodtermény vetését azonnal meg kell kezdeni. Burgonya után elég a grubber és borona, gabona és borsó után a sekély szántás és boronálás. Ha a másodtermény vetésekor a kellő talajnedvesség hiányzik, az öntözést a kikeklés biztosítása érdekében még a kepesorok közt is azonnal meg kell kezdeni, csupán arra vigyázva, hogy a kepék feleslegesen meg ne ázzanak. Megfelelő korai vetés és csak valamennyire kielégítő talajnedvesség mellett a fejlődés rohamosan megindul és a növény maga is szinte arra törekszik, hogy mielőbb virágozzék. Ezért a másodterményként vetett kalászos nem bokrosodik annyira el, mint amikor az első termény. Ez az oka annak is, hogy sűrűbben kell vetni. Másodterményként különösen alkalmas a murok, továbbá a len. Utóbbi azért is kedvező, mert kevésbbé veri fel a gaz, mint az első terményként vetettet. Fejlődésének meggyorsítása érdekében 2—3-szor adott 15—15 mm-es mesterséges csapadék kielégítő sikerű. A zab és árpa is megfelel, s kedvező viszonyok közt érésig jutva, mindegyik 12 q/ha termést adott. Igen érdekes ezekkel kapcsolatban annak megemlítése, hogy az északibb fekvésű országokból bevitt fajok egyáltalában nem értek meg korábban, mint a németországiak. Ennek bőséges magyarázatát az adja, hogy amott kevesebb ugyan a meleg, de hosszabb időtartamú a napfény. Nagyon alkalmas másodtermény még a bokorbab, kalaráb, kel és káposztafélék, valamint a bükköny. Brouwer a másodterményeket illetőleg még további, beható kísérletek szükségét hangsúlyozza. A másodtermények öntözésére a következőket ajánlja : Első öntözés július 1—10. közt, közvetlenül a vetés után 20 mm-rel, második július 11—30. közt, a harmadik pedig augusztus 1—30. közt 20—20 mm-rel. Az augusztusi öntözésre főként csak leveles terményeknél van szükség. A német kísérleti eredmények és tanulmányok során végigtekintve, mindenek előtt az a nagy alaposság tűnik szembe, amivel a németek a kérdést kezelik és annak minden részletét felderíteni igyekeznek. Kitűnik belőlük még az is, hogy igen sok kérdés vár tisztázásra, különösen a jövedelmezőség feltételeit illetően. A megindított alapos munka azonban bizonyára sikeres lesz. Az ismertetett kísérletek és tanulmányok eredményei igen sok esetben bizonyára nálunk is hasznosíthatók. Különösen utalnom kell Brouwernek legutoljára ismertetett összefoglalására, amiben az egyes növények öntözési feltételeit tárgyalja. A kalászosok öntözésére vonatkozó megállapításai, azt hiszem, sok hazai félreértést is megvilágítanak. A permetező öntözés előnyei. Talán nem hiábavaló, ha a permetező öntözés előnyeit röviden összefoglalom. Ezek a következők : Az öntözendő területen átalakításokat feleslegesekké tesz és a gazdasági munkákat nem befolyásolja. A területhez hozzásimul. Vízpazarlással nem jár. A gyakorlatilag alig számbavehető vizeket is felhasználhatókká teszi. Minden egyes területrész a neki éppen szükséges vízmennyiséggel látható el. Megfelelő vízadagolásnál a talaj felszínének kérgesedésére nem vezet.