Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

4. szám - II. Kenessey Béla: A permetező öntözés

560 attól, hogy adataik nyilvánosságra kerülve, azokat akár közvetett, akár közvetlen úton az adókirovásnál hátrányukra használják fel és adóalapjukat helytelenül, magasan rögzítsék meg. Súlyosan kiemeli a több helyen megnyilvánult tapasztalatlanságot és annak hiányát, hogy a gazdák a másutt szerzett tapasztalatokról tudomást nem szerezhetnek. A tapasztalatlanság elsősorban a berendezés célszerűtlen voltában nyilvánul meg, ami az üzemet lényegesen megdrágítja. Okolja a cégeket is, amelyek a teljesítőképességet sokszor nagyon is eltérő alapon adják meg. Egyes berendezéseknél a hibák halmozódtak. Sok esetben drágító volt a berendezés elégtelen kihasználása, aminek hatása a törlesztési hányad igen magas voltában nyilvánul meg. Nem hiba, hanem hiány, hogy a hazai kultúrnövényekre vonatkozólag nem áll rendelkezésre olyan havi csapadékigénykimutatás, amilyent a már említett Wohltmann a németországi viszonyokra összeállított. Ez alkalmas módon pótlandó volna. Érdekes a jelentésnek arra való utalása, hogy a gazdaságok többsége a permetező öntözés mellett foglalt még akkor is állást, ha az üzemköltségek magasabb értéket értek el. Megállapítása szerint a jövedelmezőség elbírálásánál általában két irányelv érvényesül. Az egyik az öntözést a gazdaság egyéb ágaitól független üzemnek tekinti, egyben a költségek és a többhozam arányát tartja irányadónak. Ehhez saját meggyőződése szerint hozzáfűzi, hogy a jelzett felfogás kisebb, különösen kertigazdálkodásnál helyes is. A másik az említett szempontokat alárendelteknek tekinti. Az állatállománynak kiegyenlített és biztos takarmánnyal, más mezőgazdasági üzemágaknak kellő nyersanyaggal való ellátását helyezi előtérbe, mert a lényeg a gazdaság általános színvonalának emelésében nyilvánul meg. Ez a felfogás kiemeli a másodtermények hasznát, amik öntözés nélkül csak nagyon is korlátoltan termelhetők. Rámutat a berendezések által az idő egységében szétszórt mesterséges csapadék túlmagas voltára és ezért mindenek fölé helyezi a körbenszórókat, amik egy korábban már tett megjegyzésem szerint általában kisebb csapadékot adnak. Idézi egy gazdaság németnyelvű vezetőjének nagyon találó következő mondását : Man muss nicht nur mit Wasser, sondern auch mit Verstand beregnen. Jelentése végén 45 magyar öntözés adatait sorolja fel és magyarázatul táblázatokat, grafikonokat ad. Németországi kísérletek és tanulmányok. Bármennyire is érdekesek a magyar adatok, hiányzik nálunk a permetező öntözés rendszeres tanulmányozása. Ebben a tekintetben igazán mintaszerűen dolgoznak a németek, mert ott mindenki összefog, hogy ezt a rendszert necsak kifejlesszék, hanem egyben olcsóbbá is tegyék. Ott Stildiengesellschaft für Feldberegnung címen társulat alakult, amelyik tanulmányait az RKTL (Schriften des Reichskuratoriums für die Technik in der Landwirtschaft) kiadványaiban teszi közé. A társulat mérnök-, gépészmérnök-, gazda-, kertészeti szakember- stb. tagjai az egyes részletkérdéseket a helyszínén teszik tanulmány tárgyává s mindenütt levonják a következtetéseket. Habár a német klíma és talajviszonyok a miénktől eltérnek, mégis célszerű-