Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
3. szám - VIII. Szakirodalom
535 Dr. Walther Brouwer: Die Feldberegnung. Dritte Folge* (A szántóföldi permetezés.) Schriften des Reichskuratoriums für Technik in der Landwirtschaft. — Verlag Paul Parey, Berlin, 1933. 83 oldal. — RKTL Schriften, 49. füzet. Ez, az immár negyedik füzet annyiban tér el elődeitől, hogy a permetezés egyes kérdéseit nem különböző szerzők tárgyalják, hanem egyetlen szerző fejti ki nézeteit. Ez mindenesetre hivatott kézből ered, mert Brouwer a növények fejlődésére vonatkozó kérdéseknek kiváló tanulmányozója s ezért ebben az írásában is kellően tudja a növényi élet és a vízszükséglet közötti fontos összefüggést érvényre juttatni. Ezenkívül rövid, összefüggő képét adja a permetezés gyakorlati alkalmazásának. A permetezés rövid története (5—9 old.) után összefoglalóan tárgyalja a permetezés alapelveit. (10—18 old.) A permetezőkészülék vízelosztásának egyenlőtlenségére nézve az max U=—— permet értéket használják. Az elméleti optimum értéke tehát =1. Gyakorlatilag az min U értéke: szélesöndben 1-13, egyenletes szélnél 1-37 és szabálytalan szélnél 1-74. A vízszükségletre nézve a „száraz" hónapok elméletét ismerteti. Krüger szerint a hónap ilyen, ha a csapadék összege nem éri el áprilisban a 40, májusban a 60, júniusban a 70, júliusban a 60 és augusztusban az 50 mm-t. Zunker módosítása szerint áprilisban az 50, május—augusztusban a 60—60 és szeptemberben ismét az 50 mm csapadék az irányadó. A permetezés akkor szükséges, ha 10 év (60 tenyészeti hónap) alatt könnyű talajon 20-nál, középkötött talajnál 25-nél és kötött talaj esetén 30-nál több száraz hónap van. Újabban &Mayer-ié\e csapadék (N) és páratelítettségi hiány (S) hányados (N— S Quotient) szerint való meghatározás lép előtérbe. Ebben a fejezetben tárgyalja még a természetes és mesterséges csapadék közötti különbséget és kitér a növények vízszükségletére. A füzet legnagyobb részét kitevő III. fejezet (18—70 old.) az egyes növényekre nézve legcélszerűbb permetezést tárgyalja. Részletesen és külön foglalkozik az egyes termel vényekkel. Úgy a kalászosokra és kapásokra, valamint a takarmánynövényekre megadja a permetezés legcélszerűbb időpontját, továbbá a szükséges csapadék nagyságát. Foglalkozik az egyes előforduló sikertelenségek okaival is. Sajnos, reánk nézve az adatok éghajlatunknak és talajainknak a németétől eltérő volta miatt nem teljes értékűek, mindamellett a végzendő öntözési kísérletekre nézve hasznos útmutatásul szolgálhatnak. Az utolsó fejezet (70—77. old.) a permetezés gazdaságosságát tárgyalja. Itt érdekesek a költségekre vonatkozó adatok. Hivatkozik Schonopp közlésére, amely szerint, ha évi 20 mm összes csapadékot adunk, az 1 mm-re eső állandó költség 4-10 RM. 60 mm évi csapadéknál ez már 1-36 RM-ra, míg 200 mm-es évi vízellátásnál 0-40 RM-ra csökkenik. Fontos tehát a készülék gazdaságos kihasználása. Végül ismerteti a permetezés üzemtervét, amit a gazdaság az öntözés sorrendjére, időpontjára és az egyszeri permet magasságára állít össze. Erre nézve tanulságos példát is közöl. A munkát a permetező öntözésre vonatkozó irodalmi adatok egészítik ki. Itt a szerző 127 művet sorol fel. A füzet méltó folytatása és kiegészítője az előző háromnak és megérdemli, hogy figyelemmel foglalkozzunk vele. Trümmer Árpád. Ii. Ehrenberger: Ermittlung der Rauhigkeitsbeiwerte von Duritrohren. (Duritcsövek érdességi tényezőinek meghatározása.) Mitteilungen der Versuchsanstalt für Wasserbau im Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, 17. Folge. Wien. Hivatalos kiadás, 1933. 6 oldal, 16 ábra. A Wietersdorfi Cement- és Duritművek megbízásából a bécsi kísérleti állomás által végzett kísérletsorozat ismertetése. A tanulmány tárgyául 100 mm belső átmérőjű, 4—6 m-es új Durit-csövekből álló, Gibault-kötéssel illesztett, 24 m hosszú vezeték szolgált. A vizsgált 2 csővezeték egyike kátrányozott, a másik kátrányozás nélküli volt. (Hasonló kísérletsorozatot * Az első három füzet ismertetését 1. a Vízügyi Közlemények 1933. évi 2. számában a 383. oldalon.
