Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - IV. Trummer Árpád: Vízmosáskötő rőzseművek

5(55 oldalára kerüljön, ahol földtöltés készül, mert a szabadon álló oldalon átbukó hordalék a varrást könnyen felszakíthatja. A hengerkészítést egyébként úgy végezzük, mint a folyószabályozásnál. Az íves koronájú gát középső, mélyebb részén a szükséges szélességben utófeneket készítünk. Ez nemcsak az átbukó kimosásától védi a talajt, hanem a hengersort is megtámasztja. Az utófeneket készíthetjük lapos — 30—40 cm magasságú — sodronyzsákokból (12. ábra), nagy, karózott sodronyfonattal védett kavicsburkolatból (13. ábra). Jó biztosítást ad az is, ha utófenék után egy kereszthengersort helyezünk el. Ez természetesen kisebb (20—30 cm) átmérőjű lehet. A közbejött világháború miatt nem volt alkalom a sodronyfonatú fenékgátak tartósságának figyelemmel való kísérése. így tapasztalati adatok nem állanak rendelkezésünkre. Az ilyen gátak Achilles-sarka a gyenge bekötés. Ha a fonatot a vízmosás oldalába egyszerűen csak beássuk — amint az az említett kísérletnél is történt —, a gátat az árvíz könnyen körülmoshatja. Ez ellen csakis jó oldalburkolattal lehet védekezni, ami cementhabarcsba rakott kavics lehet. Másik hiánya az ilyen gátaknak, hogy a fonatot a nagyobb hordalék könnyen elszakíthatja, különösen, ha a sodrony már rozsdamart. Az ilyen szakadás azután a gát pusztulásával jár, mert a laza kavicsmagot a víz kimossa. Ez ellen legjobban azzal védekezhetünk, ha az elkészült és már kellően leülepedett gáttest látható felületeit cementhabarccsal vonjuk be. Ez egyrészt a sodronyt köti össze a kavicsmaggal, másrészt a sodronyt védi a rozsda, valamint az elszakadás ellen. A védőréteg már 4—5 cm vastagságban is megfelelő lehet. A sodronyfonatú gátak előnye az elkészítés könnyűsége, a szerkezet olcsósága, valamint, hogy az ilyen gátaknál megfelelő tartósságú utófeneket adhatunk. A jövőben végrehajtandó víz mosáskötéseknél esetleg alkalom nyílik ennek a rendszernek kipróbálására. Ha beválnék, akkor az egyes völgyfenékrögzítő nagyobb kőgátak között, mint hordalékfogó művek az ilyen sodronyos fonatú gátak jó szolgálatot tehetnének. e) Alacsony kőgátak. Bár szorosan véve ezek nem tartoznak a rőzsemunkák sorába, azért mégis megemlékezünk róluk, mert régebbi munkáinknál hellyelközzel előfordultak a rőzseanyaggal végzett vízmosáskötéseknél is. Ezek a kőgátak nem mindenben feleltek meg a szilárdnak tekinthető és a víz rombolásának ellenVízügyi Közlemények. 32 13. ábra. Sodronyfonatú fenékgát keresztmetszete,