Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - III. Szilágyi Gyula: Szennyvízkezelés befogadó vízfolyás mentén

478 1. Az iszap állandóan és igen kis mennyiségben jut a rothasztó térbe és ott a lúgos erjedést nem zavarja. 2. A szennylé nem folyik át a rothasztó téren, mert ebben a keresztirányú válaszfalak megakadályozzák. 3. A rothadás gázai és iszapfoszlányok nem juthatnak az ülepítő térbe. 4. A felső szinten átfolyó szennyvíz melegen tartja a rothasztó teret. 5. Hab és kéreg csak a gázelvezető nyílás felületén képződhetik. Az Imhoff-medence üzemében az a legfontosabb, hogy az ülepítő tér alján levő nyílás szabad legyen, ezért az iszap eltávolításáról úgy kell gondoskodni, hogy az alsó szintben felgyülemlő iszap ne érje el az összekötő nyílásokat. Ha ez mégis megtörténnék, arra a szennyvíz felületén megjelenő gázbuborékok figyelmeztetnek. Másfelől a rothasztó tér sohasem üríthető ki teljesen, mert akkor megfosztanánk az oltó iszaptól és az érkező friss iszap savas erjedést kezdene. Új telepen az Imhoffmedencének először be kell érnie, ami 15—20 C° mellett körülbelül 5 hónapot vesz igénybe. Ezt az időszakot oltottmész adagolásával rövidíteni lehet. Természetesen az érés ideje alatt a felgyülemlett iszap egy részét a rothasztó tér befogadóképességéhez képest félig rothadt, vagy éppen savas erjedés állapotában is el kell távolítani. Az Imhoff-medence felső ülepítő terét a pehelyiszap ülepítésének elve alapján az átfolyási idő alapján számítjuk, amit a korábban mondcttak szerint 1-—1 y

2 órának veszünk fel. A rothasztó tér méretének a megállapítása a következő elgondolás alapján történhetik, ami a 11. számú ábrán grafikusan van ábrázolva. (Imhoff: Taschenbuch der Stadtentwásserung. 1932. 95. 1.)