Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - III. Szilágyi Gyula: Szennyvízkezelés befogadó vízfolyás mentén

465 Dr. Ing. Mahr egy másik számítási módot is javasol, amelynek lényege annak megállapításában áll, hogy a folyó medrében még káros hatás nélkül olyan iszaplerakódás engedhető meg, amely 100 nap alatt 2 cm vastagságot ér el. Emellett feltételezhető, hogy egy közepes sebességű vízfolyásban az iszapanyag nagy része az első 2 óra alatt leülepszik. Ezen az alapon kiszámítható, hogy a vízfolyásba bocsátott szennyvíz mennyi ülepedő anyagot tartalmazhat, vagyis az előzetes derítésnek milyen fokig kellene működnie. Vegyük a Zagyva-folyónak az előbbeni példában számított esetét. A folyó által 2 óra alatt megtett úton megengedhető iszapülepedés : 50 . 0-25 . (2 .60 . 60) . 0-02 . 1000=180000 liter iszap [m.m/sec.sec.m.l/m

3=lit.]. 100 napi szennyvíz mennyisége az előbbi példa szerint : 9600 . 0-150 . 100=144000 m

3, [fej . m

3\fej\nap . nap=m

3]. A derített víznek megengedhető iszaptartalma : 180000 3 144000 = 125 l/

m Ülepítő üveghengerekben, vagy még inkább Imhoff-féle, skálával ellátott ülepítő üvegkúpban egyszerű módon megállapítható a derítő medencében szükséges üleLakott hely, ahol a víz tisztasága szükséges 3. ábra. Az öntisztulási folyamat elősegítése céljából létesített mesterséges tó elrendezésének vázlata. pítésnek az az ideje, ami után a szennyvízben még annyi ülepíthető anyag marad vissza, hogy további 2 órai idő alatt a derített szennyvízből a fent számított iszapmennyiség ülepedik le. A derítő medencében szükséges ülepítésnek az idejéből azután a medence méretei számíthatók. Szennyvíznek vízfolyásba bevezetése elbírálásánál az iszapanyag kérdése sokkal kényesebb, mint az oldott anyagoké. Oldott anyagokat a folyó könnyen feldolgoz, az egész folyamat csak idő kérdése. Ebből következik, hogy a vízfolyás megterhelése szempontjából a szennyvíz előzetes jó ülepítése sokkal fontosabb, mint az oxidációs tisztító eljárások, amelyek elsősorban az oldott anyag feldolgozását végzik el. Ez utóbbiak kis vízfolyásba vagy tóba való bevezetésnél válnak szükségessé. Derített szennyvíznek tóba bevezetése, még ha a tó nagy kiterjedésű is, nem ajánlatos, különösen nem, ha a tavat fürdőhelyül is használják (Balaton, Velencei-tó). Tavaknál az öntisztulási folyamat számbavételét bizonytalanná teszi az a körülmény, hogy a bevezetett szennyvíz szétterjedését nem tudjuk meghatározni. A diffúzió igen lassú folyamat, tehát csak a szélnek, illetőleg a hullámzásnak van nagyobb hatása, ez azonban időszakos és esetleg éppen a legkritikusabb nyári meleg időben marad el hosszabb ideig. Vízügyi Közlemények. 30