Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - III. Szilágyi Gyula: Szennyvízkezelés befogadó vízfolyás mentén

460 és az így kapott oldatok oxigéntartalmát határozzák meg. Azután a különféle oldatokból lemért mennyiséget üvegpalackokba töltik és azokat gondosan, légmentesen ledugaszolják. A palackokat bakterológiai laboratóriumban használatos 20 С fokú keltetőbe (incubator) helyezik és 5 nap elteltével a különféle oldatok oxigéntartalmát ismét meghatározzák. Abban a legkisebb mértékű hígításban, amelyben oxigénmaradék mutatkozik, a kezdeti és végső oxigénmennyiség közötti különbség adja a biokémiai oxigénszükségletet a szennyvíz ismeretes hígítási mértéke mellett. Ezt az értéket aztán tömény szennyvízre átszámítják és milligramm per literben fejezik ki. Köztudomású, hogy a szennyvíz összetétele és erőssége a különböző évszakokban, a hét egyes napjain, sőt még az egyes napok különböző szakaiban is változik, így tehát a tervezésnél felhasználható átlagos B. 0. Sz.-értékek megállapítása még akkor se volna egyszerű feladat, ha a tervező mérnöknek bakterológiai laboratórium állana rendelkezésre és a szükséges speciális ismeretek bitrokában volna. Sőt B. 0. Sz.-meghatározásról nem is lehet szó abban az elég gyakori esetben, amikor a szennyvíz kezelésének a kérdését a városi csatornázás tervezésével egyidejűleg kell megoldani, hiszen a szóbanforgó szennyvíz akkor még nincs is meg. Nemcsak а В. O. Sz.-értékekkel vagyunk így, hanem a szennyvíz tulajdonságait jellemző ? egyéb adatokkal is, amelyek a szennyvíztisztítás műveinek tervezéséhez feltétlenül szükségesek. Ezért a tervezésnél sok tapasztalat alapján kialakult átlagos adatokkal kell számolnunk. A szennyvizek két nagy csoportja : a házi és ipari szennyvizek közül általánosságban csak a házi szennyvizekről beszélhetünk. Ugyanis a háziszennyvizek összetételében különböző fokozatok mutatkozhatnak ugyan, de a tulajdonságaira és viselkedésére mértékadó alkatrészek csaknem mindig ugyanazok. Ezzel szemben az ipari szennyvizek mind összetételükben, mind viselkedésükre mértékadó alkatrészeik tekintetében nagy változatosságot mutatnak. Ezeknek kezelése és ártalmatlanná tétele minden egyes esetben külön tanulmányt igényel. Ezért szennyvízen, külön közelebbi megjelölés nélkül, rendszerint csak házi szennyvizet, illetőleg városi szennyvizet értünk, amely csaknem teljes egészében házi szennyvíz és csak jelentéktelen része származik kisebb ipari üzemekből. Tervezésnél felhasználható átlagos adatokról tehát csak házi szennyvíznél lehet szó. Hazai városaink szennyvizeinek összetételét és tulajdonságait jellemző adat ma még igen kis számban áll rendelkezésünkre, ezért a mieinkhez legközelebb álló viszonyú német városok átlagos szennyvizének adatait kell hazai városainkra alkalmaznunk. Az angol szakirodalomban is találunk átlagos adatokat a házi szennyvízre, de azok a mi városaink szennyvizére már kevésbbé használhatók fel és még kevésbbé alkalmazhatók az amerikai adatok. Német városok átlagos szennyvizének 5 napi B. 0. Sz.-adatai milligramm per literben, naponként és fejenként 150 liter szennyvízmennyiség mellett (K. Imhoff: Taschenbuch der Stadtentwässerung. 6. Auflage. 1932. 55 1.) : I. táblázat. Összes szilárd anyag .... 300 mg/1 B. 0. Sz., ebből 1. összes lebegő anyag .. 160 ,, ,, „ ,, a) ülepíthető 100 ,, „ ,, ,, b) nem ülepíthető .... 60 ,, ,, „ ,, 2. oldott anyag 140 ,, ,, ,, ,,