Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - I. Lászlóffy Woldemár: A folyók jégviszonyai, különös tekintettel a magyar Dunára

418 2. A magyar Dunaszakasz jégviszonyai. A jégjárás törvényszerűségeinek felkutatása céljából Budapesthez hasonlóan még 3 állomás, nevezetesen Paks, Pozsony és Mohács jégadatait dolgoztam fel az 1867/1932. évekről, aminek alapján a következő jellemző számtáblázatot állíthattam össze (XI. táblázat). A táblázat adataiból kitűnik, hogy a magyar Dunán a jég legkorábban november 15-én jelentkezik, de legvalószínűbb, hogy december 16—25 közt indul meg a zajlás. Február 10—16-ig rendszerint véget ér a jeges periódus, de hat héttel később, március 26-án is észlelték már az utolsó jeget. A folyam legkorábban december 9—11-e közt állott be az 1879—80. évek telén. Ekkor volt a magyar Duna leghosszabb ideig (67—85 nap) jégpáncéllal borítva. A jég megállása azonban legtöbbször január első felében következik be. A felengedés ideje átlagban február 7—20-a közé esik, de előfordult már, hogy március derekára tolódott ki (1929. III. 18—20.). 3. A jégjárás összefüggése a mederviszonyokkal. A XI. táblázat négy utolsó számoszlopa közel egyforma értékeket ad az összes állomásokra. Ezekben az éghajlati elemek jutnak kifejezésre. De igen nagy a különbség a jeges napok számának és az álló jégpáncél tartamának nagyságában, mert ezekben a mederviszonyok hatása mutatkozik. Még szembeötlőbb lesz a kép, ha az alábbi táblázatot nézzük, mely a tárgyalt négy állomásra vonatkozóan feltünteti : 1. a jeges napok összes számának átlagát (N), 2. azon napok átlagos számát, melyeken a jég állott (M) és 3. azon napok átlagos számát, amelyeken a jég mozgott (N—M). Mindhárom oszlopban a jeges napok számának egymáshoz való arányát is kifejeztem, mindenkor a pozsonyi időtartamot véve egységül. Végül képeztem az M : N hányadost. XII. TÁBLÁZAT. Vízmérce Összes jeges nap átlag : N Álló jég átlag: M Mozgó jég átlag : N—M M N Vízmérce nap arányszám nap arányszám nap arányszám M N Pozsony 25-6 1 8-6 1 17-0 1 0-3 Budapest 36-7 1-4 11-8 1-4 24-9 1-5 0-3 Paks 43-6 1-7 23-0 2-7 20-4 1-3 0-5 Mohács 40-5 1-6 19-1 2-2 21-4 1-3 0-5 A jeges napok száma a Közép-Dunán átlag 1-6-szeresen felülmúlja a FelsőDunán lévő Pozsonyét. Azoknál a napoknál, amelyeken a jég mozgott (N—

M) az arány csak 1 : 1-3. Ez a szám az esés-csökkenésnek a jég képződésére kedvező hatását fejezi ki. Ha a beállás időtartamát hasonlítjuk össze, Budapest 40 % többlete Pozsony felett az eséskülönbséggel még megmagyarázható, de már Mohács és Paks 120—170% többlete csak a meder rovására írható. A medernek a jég megM állásában jutó szerepet különben az hányados még jobban kidomborítja. Ebben